Ha csak a világklasszis elődöket nézzük, Papp László vagy Kovács István profiként soha nem szerepelt a tengerentúlon, a harmincas években Kocsis Antal vagy a közelmúltban Erdei Zsolt többször, de csak felhozó összecsapásokon. Az amerikai vb-címmérkőzéshez a nemrég visszavonult Bognár László állt a legközelebb, ám a 2001 tavaszán tervezett derbi elől az utolsó pillanatban visszalépett a WBO akkori nagypehelysúlyú világbajnoka, a brazil Acelino Freitas. Ugyanennél a szervezetnél ugyanebben a kategóriában ma a Hiéna becenévre hallgató argentin Jorge Rodrigo Barrios az úr, s ő nem akart, nem is tudott eltáncolni kötelező kihívója, Nagy János elől. Így „Csonttörő” az első magyar hivatásos ökölvívó, aki világbajnoki övért szállhat ringbe az Egyesült Államokban.
– Kötelező kérdés: egészségesen, sérülésmentesen zajlottak április végi mérkőzését követően a felkészülés utolsó hetei?
– Köszönöm, jól vagyok, elkerültek a sérülések. Múlt csütörtökön, az utolsó otthoni kemény edzésen a tizenkét menetes kesztyűzés során ugyan kaptam egy kis „szemfestéket”, ám ennek hamarosan nyoma sem lesz.
– Profiként még sohasem szerepelt a tengerentúlon, de amatőrként igen. Milyen benyomásokat szerzett?
– Alapvetően pozitívakat. Négyszer bokszoltam eddig az Egyesült Államokban, az atlantai olimpián, ahol negyeddöntős voltam, a houstoni vb-n, Louisville-ben a Muhammad Ali-kupán, valamint egy amerikai–magyar válogatott csapattalálkozón. Az én harcos, küzdős stílusom mindig tetszett az ottani szurkolóknak, nekem meg az a közvetlenség, ahogy viselkednek. Megragadott például, hogy ha az ember elment futni, minden szembejövő rámosolygott, ráköszönt.
– Akárhogy is, önnek most válhat valósággá az „amerikai álom”. A páratlan lehetőség, a vb-cím tétje nyomasztja, vagy ellenkezőleg, inkább inspirálja?
– Arra törekszem, hogy inspiráljon, el akarom kerülni, hogy a kelleténél nagyobb nyomás legyen rajtam. Régen rossz, ha a tét miatt emészteni kezdi magát az ember, de szerencsére van már elég tapasztalatom, hogy ezt kizárjam a fejemből. Az utolsó pillanatig aktívan foglalkoztam a mindennapi ügyeimmel, a családommal, tettem-vettem, ahogy szoktam.
– Mire számít a Barrios elleni mérkőzésen?
– Hatalmas csatára, igazi közönségmeccsre. Mind a ketten harciasan küzdünk a szorítóban, de ez önmagában kevés, bizonyos taktikai lépéseket is meg kell tenni a győzelem érdekében. A magam bunyóját akarom csinálni, de pár olyan új mozdulatot is begyakoroltunk edzőmmel, Klein Csabával, amiket hatásosan használhatok. Persze az is lehetséges, hogy nem.
– Riválisa igazi bombázó, 45 diadalából 32-t aratott K. O.-val. Gondolt már arra, hogy jól jöhet ellene az ön ütésállósága? Szemtanúként soha nem felejtem el, még amatőrként a 2000-es tamperei Eb-n egy román kétszer is leütötte, de ön felállt, s nagy hajrával csak a bírók szerint nem fordította meg az állást.
– Bár én a meccs után csak egy leütésre emlékeztem, bizonyára tényleg kettő volt, ez már csak így szokott lenni… Végül egy ponttal hozták a győztesnek a románt, pedig az utolsó menetet végigütöttem, a szívem vitt előre. Most is úgy készülök, hogy bent a ringben az életben maradás a tét.
– Gondolkodott már rajta, hogyan tovább, ha nyer, s ha veszít?
– Nem szoktam előre lejátszani a variációkat. Az biztos, hogy az eredménytől függetlenül hosszabb szünetet tartok. Általában két hetet pihenek a mérkőzéseim után, de a legutóbbit csak egy nap lazítás követte, éppen a vb-címmeccs miatt.
– Pályafutása nagy lehetősége sok ezer kilométerre Magyarországtól jön el. Milyen érzés itt hagyni a családot?
– A párom szerencsére velem tarthat, a gyerkőcöket pedig a mamáékhoz szoktattuk, hogy ne legyen gond. A nyolcévessel biztos nem is lesz, s talán a kisebbel sem, aki két nappal a mérkőzésem után lesz hét hónapos. Ajándékba biztos tetszene neki egy díszes világbajnoki öv.
Még egy magyar Nagy. Nagy János mellett a Felix-Promotion egy másik versenyzője is bokszolhat a Staples Centerben. Nagy József (13-0) hatmenetes mérkőzést vív a haiti Julio Jeannal (7-8-1) nagyközépsúlyban.

Tasnádi Péter elárulta, hogyan élheti túl Gyárfás Tamás a börtönt