Ezer sebből vérzik a budapesti közösségi költségvetés

Szepesfalvy Anna fővárosi képviselő szerint súlyos átláthatósági és módszertani hibák jellemzik Budapest közösségi költségvetését.

Karácsony Gergely és Kiss Ambrus a Fővárosi Közgyűlésben Fotó: Hatlaczki Balázs

– Korábban már sikerült arra a konszenzusra jutni, hogy a közösségi költségvetés egy olyan projekt, amit alaposan át kell nézni, ugyanis ezer sebből vérzik. Ez a felülvizsgálat mostanra ért véget, mi továbbra is azt mondjuk: nem konzisztens a testtartása a városvezetésnek akkor, amikor folyamatosan azt állítják, csődben van a város, de mindeközben olyan dolgokra költik el a pénzt, mint a most átadott Blaha Lujza téri randipont, amelynek a megvalósítására egy 15 millió forintos keret állt rendelkezésre – mondta el lapunknak Szepesfalvy Anna, a Fővárosi Közgyűlés kormánypárti képviselője. Hozzátette, 

szintén közösségi költségvetésből egy baráti, a városvezetéshez közel álló szervezet kapott forrásokat, vagy például arra is volt példa, hogy egy, a főváros által már előkészített projektet véletlenül beadtak a közösségi költségvetésbe, és még meg is szavazták.

Szepesfalvy szerint az ilyen magatartás a közösségi költségvetéssel kapcsolatban egyszerűen megengedhetetlen, ugyanis miközben a főváros azt állítja, hogy saját forrásból nincs pénze új buszok megvásárlására, a kötelező feladatellátás, mint a közösségi közlekedésnek a finanszírozása pedig gondot okoz, addig a városvezetés évente egymilliárd forintot szór el a közösségi költségvetés finanszírozására. 

Fontos kiemelni, hogy azért nincsen túl sok résztvevője, szavazója ennek a projektnek, mert egész egyszerűen hiányzik a közbizalom. Ki kell zárni azt a visszaélést, hogy annyiszor lehet szavazni, ahányszor valaki e-mail-címet regisztrál magának. Mi arra az álláspontra helyezkedünk, hogy a következő években ki sem lenne szabad írni a közösségi költségvetést

– emelte ki a politikus. Hozzátette az elmúlt öt évben Budafok-Tétényben alpolgármesterként ő maga volt a részvételi költségvetésért felelős. A XXII. kerületben sikerült határidő előtt megvalósítani a projekteket. Ráadásul itt valóban a lakosság igényeinek megfelelő projektek valósulnak meg. 

Évről évre egyre kevesebb ötlet valósul meg

Amint arról már beszámoltunk, pénteken a Városháza parkban tartotta a közösségi költségvetés eredményváróját a fővárosi önkormányzat: a korábbi évekhez hasonlóan idén is a főpolgármester számára kedves javaslatok kerültek fókuszba.

Forrás: Magyar Nemzet

A megvalósuló ötletek között van zöldsziget-tervezés, fasorpótlás, a Thököly út zöldítése, kerékpáros fejlesztés, közvécéépítés a Kálvin téri aluljáróban, a budai alsó rakpart fásítása, zöldítés a Bartók Béla úton. A nagyobb, megszavazott ötletek közül a második helyezett a kerékpárút- és járdaépítés a Szerémi úton. Az első pedig a zöldfelületek létrehozása a Budafoki úton. 

Szintén nyertes ötlet volt az esőkertek létrehozása a fővárosban, pénzügyi ismeretek oktatása az iskolásoknak, az aluljárók üres helyiségeinek civil hasznosítása, közösségi grillezőhelyek és egészségügyi szűrőbuszok létrehozása.

Jól látható, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a közösségi költségvetésen kizárólag olyan projektek nyertek, amelyek normál esetben a főváros alapvető működésének részei lennének. Emellett pedig 

a korábbi évekhez hasonlóan idén is a főváros számára kedves ötletek kerültek fókuszba. 

Amint arról már korábban beszámoltunk, ismét egymilliárd forint jut a nyertes ötletekre a fővárosi ötletbörzén. Az elmúlt évekhez hasonlóan Karácsony Gergely közösségi költségvetése kisebb részben tartalmaz lakossági ötleteket, inkább túlnyomórészt lakossági panaszládaként arra világít rá, hogy milyen alapfeladatokat nem végez el a főváros. Ilyenek például a kerékpáros fejlesztések, mint a kerékpárutak, kerékpártárolók létesítése, de például többen kérnek különböző játszóterekre közvilágítást is.

Több ötlet foglalkozik zöldítéssel, faültetéssel, virágágyások kialakításával, vagy éppen a Flórián téri park rendbetételével. Rengeteg helyen hiányzik a közvécé, a gyalogos-átkelőhely, az akadálymentesítés. Sok helyütt hiányzik az ivókút is. 

Semmi meglepő nincs abban, hogy az utolsó rostán is átment a Háttér Társaság LMBTQ-közösségi háza létrehozásának az ötlete. Arra is lehet szavazni, hogy az aluljárókban lévő üzlethelyiségekben civilek kaphassanak helyet. A lakossági hangulatjavító ötletek között feltűntek a köztéri órák, azaz az úgynevezett randiórák. Volt, aki tanösvény kért az Ördög-ároknál, több javaslat érkezett közösségi könyvszekrényekre, de érkezett ötlet kutyamentes piknikezőhely kialakítására gyermekes családoknak a Városmajorban. Egy budapesti ötletelő kisgyermekes anyákat támogató közösségi tér létrehozását is szorgalmazta. 

Akad olyan is, aki a hajléktalansággal kapcsolatos érzékenyítőprogramokat képzel gyerekeknek, vagy éppen meseolvasást tartana fedélnélkülieknek.

Karácsony Gergely főpolgármester annak ellenére indította el az ötödik közösségi költségvetést, hogy a tavalyi nyertes kiírás ötletei közül egy sem valósult meg. Mint ismer, a fővárosi önkormányzat évről évre meghirdeti a közösségi költségvetést, ugyanakkor az adatok szerint a megszavazott ötletek megvalósítása kapcsán már komoly hátrányt halmozott fel a főváros. A közösségi költségvetés hivatalos oldala szerint ugyanis a 2023/24-es ötletekből egy sem, a 2022/23-as ötletekből pedig mindössze öt valósult meg. 

Nem valósultak meg a közösségi költségvetés  ötletei (Forrás: Magyar Nemzet)

A siralmas adatokat tovább torzítja, hogy a megvalósult ötletek vagy a városháza számára kedves, vagy pedig rendkívül egyszerű projektek voltak. Így a megvalósult ötletek között van a Blaha Lujza téren 15 millió forintból megépített óra, és a „Geri-karók” kihelyezése a Nagykörút, illetve az Üllői út mentén is. 

Az elmúlt években számtalan alkalommal merültek fel problémák vagy kellemetlen esetek a balliberális városvezetés mintaprojektjeként szolgáló közösségi költségvetéssel kapcsolatban. Kiderült, hogy a lakosság kívánságai helyett Karácsony Gergely személyes ambícióit hivatott megvalósítani a projekt.

A gyerekeket is megpróbálja bevonni a döntésekbe a Karácsony Gergely vezette főváros. A közösségi költségvetés szabályzata szerint legalábbis már 14 éven felüli tinédzserek is adhatnak be ötletet és szavazhatnak, ami összhangban áll a fővárosi önkormányzat azon célkitűzésével, hogy fontosnak tartja a „felnövekedő új generációk közügyekbe való bevonásának előmozdítását”.

Mindezt annak ellenére teszik, hogy a fővárosi lakógyűlés kapcsán a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a kiskorúak részvételével kapcsolatban megállapította, hogy a főváros nem járt el helyesen, amikor a 18 éven aluliak számára is elérhetővé tette a szavazást. 

Mint mondták: a 18 éven aluli (de 14. életévét betöltött) személy a magyar polgári jog szerint korlátozottan cselekvőképes, ezért jelentősebb jognyilatkozatainak érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges. Ezért Karácsonyéknak úgy kellett volna eljárniuk, hogy a kiskorúak véleményének kikérése során elsősorban a törvény által biztosított közvetlen kapcsolatfelvételi eljárás jogintézményét veszik igénybe. 

A kiskorú személyek személyes adatainak kikéréséhez be kellett volna szerezni a törvényes képviselő előzetes hozzájárulását. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos hivatala szerint a fővárosi kérdőív nem volt más, mint politikai marketing.

Átadták a zebrát

Nem ez volt azonban az egyetlen aggályos mozzanat a közösségi költségvetéssel kapcsolatban. December elején ugyanis Karácsony Gergely személyesen adott át egy csaknem tíz évig tervezett zebrát. Az átadó kapcsán még egy ikonikus fotó is készült, amelyen Budapest főpolgármestere ismét megmutatta, hogy a közlekedési ismeretei rendkívül hiányosak, ugyanis a fénykép kedvéért még az általa belvárosi autópályának nevezett Rákóczi úton is hajlandó volt átsétálni a piroson. 

Az üggyel kapcsolatban lapunknak Wintermantel Zsolt elmondta, a zebrát Tarlós István idején tervezte meg a BKK, és a Blaha Lujza tér felújításának a része lett volna.

Azzal egy időben kellett volna megcsinálni, mert a Blaha Lujza téri forgalmi rend átalakításához ez is kapcsolódott. Amikor azonban 2019-ben átvették Karácsonyék a város irányítását, akkor több műszaki tartalommal együtt ennek a zebrának a megvalósítását is lehúzták. A projekt ezek után pedig bekerült a közösségi költségvetésbe

– jelentette ki a Fidesz–KDNP fővárosi képviselőcsoportjának akkori vezetője, hozzátéve: egyesek szerint a zebrát a BKK lakossági kezdeményezésnek álcázva csempészhette be a közösségi költségvetés tervei közé. Wintermantel Zsolt rámutatott: miután a közösségi költségvetésben alig pár tízezren vettek részt, könnyű lehetett ezt a javaslatot is az ötletek közé sorolni.

Nincs mit átadni

A Magyar Nemzet kérdésére Wintermantel Zsolt közölte, hogy a közösségi költségvetés részeként megvalósult zebrát azért adta át a főpolgármester, mert az elmúlt években nem történtek komolyabb beruházások, amelyek mostanra befejeződtek volna. 

 Az utolsó zebrát is megpróbálják felavatni, mert nem nagyon van mit megmutatni mást

– tette hozzá a politikus. 

Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a megszavazott ötletek sem biztos, hogy megvalósulnak, ha azok nem illenek bele a városvezetés által elképzelt narratívába.

A harmadik közösségi költségvetés nyertes ötletei közül például csak a politikailag fontos projekteket valósította meg a főváros.

A Magyar Nemzet korábban arról is beszámolt, hogy a kerékpárosok lettek az abszolút győztesei a fővárosi költségvetés harmadik fordulójának. Biztossá vált ugyanis, hogy a Nagykörúton is kialakítják a vitatott pollerekkel elzárt kerékpársávokat, emellett azt is vizsgálják, hogy hová kerülhetnek még hasonló, úgynevezett „Geri-karókkal” elzárt bicikliutak. 

A fővárosiakat erősen megosztó pollerek telepítésének jogosultságát a főváros a közösségi költségvetésre alapozta, ezáltal a politikai felelősséget áttolták az ötlet beküldőjére és szavazóira, miközben a közel kétmillió főt számláló városban egy-egy nyertes ötlet néhány ezer szavazattal is befutó lehet az ötletpályázaton. 

Összességében a közösségi költségvetés projektjeire mindössze néhány tízezren szavaztak három kategóriában, ezáltal egy szűk réteg akarata teljesül. Mindemellett a végeredmény egyértelműen Karácsony Gergely főpolgármester politikai programját tükrözi vissza. Ez pedig nem meglepő, hiszen az ötletek előszűrésen mennek keresztül, majd a győztes ötleteket is a főpolgármester hagyja jóvá. Azaz olyan ötletre nem is lehet szavazni, ami a regnáló hatalomnak nem tetszik.

Borítókép: Karácsony Gergely és Kiss Ambrus a Fővárosi Közgyűlésben (Fotó: Hatlaczki Balázs)