Leállították a Közháló eladását

Bár az internethasználat tekintetében nem tragikus a lemaradásunk az EU-átlaghoz képest, a háztartások ellátottsága továbbra is rendkívül alacsony szintű – mondta Kovács Kálmán, az informatikai tárca vezetője.

Sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta Kovács Kálmán lapunk értesülését, amely szerint a megszűnő informatikai tárca utódja nem a szabad demokraták által felügyelt gazdasági tárcához kerül, hanem a szocialisták által ellenőrzött Miniszterelnöki Hivatalhoz. A kormányfő környezetéből származó, hivatalosan meg nem erősített információ szerint Gyurcsány Ferenc személyesen lépett közbe, hogy a választási kampány kellős közepén állítsák le a Közháló végponti elemeinek privatizációját. Mint ismeretes, a 2006. évi költségvetés nem különített el pénzt a Közháló működtetésére, az erre szolgáló összeget az informatikai tárcának a privatizációból kellett volna előteremtenie. Informátorunk szerint csak a miniszterelnöknek volt módja leállítani az eladást, mert egyben a hiányzó működtetési költség pótlásáról is gondoskodnia kellett.
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) megítélésének javítása céljából a búcsúzó miniszter a szervezet sikertörténetének ítélt széles sávú internetelérés témakörében tartott tájékoztatót. Elhangzott, hogy a lakosság 85 százaléka érheti el potenciálisan a széles sávot, s ezt a jövőben további egymillió ember számára kell még lehetővé tenni. Ez utóbbiak kistelepüléseken laknak. A miniszter elmondta: a fejlesztéseket elsősorban uniós forrásból kívánják megvalósítani.
Kovács Kálmán közölte: a 15 régi EU-tagállam átlagával összehasonlítva Magyarországon a rendszeresen internetezők aránya jelenleg 74 százalék, míg 2004-ben 51 százalék volt. Ennek eredményeként 2004 óta a négy legnagyobb magyar internetes portál látogatottsága megötszöröződött.
A miniszter elmondta azt is, hogy 2006 végén a magyar háztartások 46 százalékában lesz számítógép, szemben a 2002. év végi 21 százalékkal. Míg 2003 márciusában a magyar háztartások 12 százaléka rendelkezett internet-hozzáféréssel, tavaly a harmadik hó végén már 22 százaléka. A múlt esztendő márciusában ez az arány az uniós 15-ökben 50 százalék volt. Magyarországon az idén március végén több mint 960 ezer internet-előfizetőt tartottak nyilván, míg 2002 decemberében 230 ezret. Az ADSL-előfizetők száma 2006 márciusában elérte a 440 ezret.
Az eseményen Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke bemutatta a szelessav.hu honlapot, amelyen a felhasználó megtudhatja, saját településén, utcájában milyen internetszolgáltatók ajánlanak ADSL-t, ezek mennyibe kerülnek, s milyen feltételekkel érhetők el.