Több mint kilencven év telt el a Metallochemia üzem alapítása óta, mire 2004-ben hozzákezdtek az itt keletkezett környezetszenynyező anyagok eltávolításához. Magyarországon eddig még soha, sehol nem történt ilyen nagytakarítás: csaknem háromszázezer köbméter veszélyes hulladék ártalmatlanításához és hatszázezer köbméter föld cseréjéhez kezdtek hozzá. Gyakorlatilag felaprítottak egy egész gyárat az összes tartozékaival, a törmeléket becsomagolva a készülő M6-os autópálya földműve alá dolgozták be.
A telep környezetromboló hatásairól már a hatvanas évek óta tudnak, a környéken élők viszont csak a rendszerváltozás után döbbenhettek rá, hogy milyen létesítmény mellett élnek. Ezt követően több mint tíz év tervezés következett, míg számos koncepció kidolgozása után sikerült leradírozni a térképről a rossz emlékű gyártelepet.
Először 1968-ban derült fény egy olyan balesetre, amely az 1910-ben alapított gyár miatt következett be. Az egyik szennyvízkifolyó elárasztotta a környék bolgárkertészeteit, és az ott legelő lovak elpusztultak.
Ezt újabb szennyezések követték, ezért már az állami hatóságok képviselői sem ülhettek karba tett kézzel, és elrendelték a környéken termelt növények begyűjtését, a térségben lévő padlásokon összegyűjtötték az ólomtartalmú port, és még a befőtteket is felvásárolták a kamrákból, hogy ne derüljön ki a környezetszennyezés. Elvileg betiltották a szennyező eljárások alkalmazását is a gyárban, és a vállalatot különböző szűrőberendezések alkalmazására kötelezték. A Metallochemia szennyezőtevékenységét azonban csak mérsékelni lehetett, az intézkedések csak az ügy eltussolására voltak elegendők.
Éppen ezért megdöbbentő, hogy még 1982-ben is építési engedélyeket adott ki a környéken a kerületi tanács, a gyártelep melletti véderdőt pedig felparcellázták, hobbikertek, zöldségtermesztő telkek kialakításához járultak hozzá.
Az üzemet ilyen előzmények után vette meg 1983-ban a Metalloglobus nevű vállalat, amelyet 1992-ben, a gyár tevékenységének két évvel azelőtti felfüggesztése után köteleztek a környezeti károk megszüntetésére.
A cég és az állam ellen pert indított a XXII. kerületi önkormányzat 5,6 milliárd forint kártérítést követelve, de a bíróság igazságügyi szakértői a Metalloglobus felelősségét csak hét százalékban állapították meg, a többi gond az államra hárult.
A Metalloglobust 1997-ben értékesítették, és az új, magyar–osztrák tulajdonosok vállalták, hogy a perek jogerős lezárása után minden környezeti rehabilitációs kötelezettségüket teljesítik. Erre egyébként a környezetvédelmi hatóság is kötelezte a társaságot, amely 350 millió forint értékben mintegy háromezer fúrást végzett a környéken, hogy megállapítsa a talaj szenynyezettségét, majd tervet dolgoztatott ki a gyár területén összegyűlt óriási mennyiségű szennyező anyag és a telephelyen kívüli szennyezett talaj eltüntetésére.
Az első elképzelések között szerepelt az is, hogy a területen összegyűlt salakot külföldre szállítják, és feldolgozzák, de egy ideig azt a tervet fogadták el, hogy a fémszármazékokkal terhes hulladékot résfallal körülvett szarkofágban helyezik el a Metallochemia-telep tízhektáros területén.
A kiviteli terveket elkészítette az erre felkért Repét Kft., de a munkálatokat nem kezdték el, elsősorban a kármentesítésre szánt állami források hiánya miatt. A Metalloglobus Rt. kétmilliárd forintot különített el a kármentesítésre, de a rehabilitáció ennek a többszörösébe került.
Ekkor merült fel az a lehetőség, amely végül a megoldást hozta. A helyi önkormányzat közreműködésével tárgyalások indultak meg az M6-os út telepen történő átvezetéséről. Ez jelentősen csökkentette a rehabilitáció költségeit, illetve azok egy részét egy ilyen megoldással meg lehetett fizetni az útépítésre szánt központi forrásokból.
A Repét Kft. új tervei azt tartalmazták, hogy a mérgező meddőhányót olyan szarkofágba helyezik, amelyet másfél kilométer hosszú résfal zár le, megakadályozva a talajvíz szennyezését. A tervekben szerepel az is, hogy a szarkofágot többrétegű szigeteléssel fedik le, majd földdel takarják be, és végül növényzettel ültetik be. A növények védelmével és visszatelepítésével teljes talajcserét végeznek a környék kertjeiben, amelyekben egészségügyi határértéket meghaladó szennyezést találnak.
A kormány határozatban garantálta azt a tizenkétmilliárd forintot, ami a rehabilitáció elvégzéséhez szükséges, a munkák koordinálásával pedig a Országos Környezet- és Természetvédelmi Főigazgatóságot bízták meg.
A kivitelezésre kiírt pályázaton a Vegyépszer Zrt. nyert, amely azonnal munkához látott.
A régi építményeket, lerobbantott kéményeket olyan markológépekkel bontották szét, amelyek fel is darabolták a törmeléket, majd az így keletkezett anyagot őrlőgépekben zúzták apróbb darabokra.
Az így keletkezett hulladék deponálása után kezdtek hozzá a talajszint alatt, a föld mélyében megbúvó szennyezett anyagok kibányászásához. A takarítóbrigádoknak 816 ezer tonnányi, 398 ezer köbméter salakot és szennyezett földet kellett kifejteniük a gyártelepen elásott anyagokból. Ezeket szintén apró darabokra kellett törni, hogy elhelyezhessék a gyártelepen létesülő útalapba. A törőgépek számára meghagytak egy régi épületet a területen, hogy ezzel is csökkentsék a kiporzást. A telephelyen a munkák alatt állandó locsolással óvták a levegőt a porszennyezéstől.
Tavaly áprilisban a talajcserepróbák után kezdték eltávolítani a szennyezett talajt a nagytétényi magánházak kertjeiből is. A tervek szerint a nagytétényi magánházak kármentesítése 2008-ra befejeződhet. Ez idő alatt minden tulajdonost személyesen keresnek fel a Vegyépszer Zrt. munkatársai, és 30-40 nappal a munkák előtt állapotfelmérést végeznek a telkeken. A kiásott szennyezett föld helyére természetes, tiszta talaj kerül, és visszaültetik a kiemelt növényeket is. Az új föld tömörítésével egyidejűleg elkészül a burkolatok és a sérült műtárgyak helyreállítása.
Kapcsos Zoltánnak, a Vegyépszer Zrt. főmérnökének tájékoztatása szerint tavaly 165 telek földcseréje készült el, 183 ezer köbméter talaj kitermelésével. Idén 420 ingatlan talajcseréjét tervezik, 160 ezer köbméter föld elszállításával. Az idei külső munkákat április elsején kezdték, és egy hónap alatt hatvan ingatlanon fejezték be a kármentesítést. A kiskertek rehabilitációjával párhuzamosan folyik a környék lakatlan ingatlanjainak kármentesítése is. Nyáron kicserélik a talajt a helyi sportpályán, az Angeli út mentén pedig jövőre elkészülhet egy pihenő-horgásztó is.
Miközben a magántelkeken belefogtak az első talajcserékbe, a Metallochemia gyártelepen már nem álltak az épületek. A kivitelezők hozzákezdtek az 1300 méter hosszú, ötven centiméter széles vályúszerű résfal építéséhez, amely 5–25 méter mély, attól függően, hogy hol éri el a természetes agyagrétegeket, ahonnan a víz már nem szivároghat tovább. Ezzel a fallal vették körül a gyár déli területét, ahová elhelyezik az összes, csaknem egymillió köbméternyi szennyező anyagot a gyártelepről és a környező kiskertekből.
A gyárterületen megépült résfalon belül létrehozott töltésen megindulhat az M6-os út építése is.
A töltés leszigetelésénél szintén szigorú követelményeknek kellett megfelelni. Az útalapba épített, hatalmas mennyiségű megtört salakot többrétegű szigetelőanyaggal fedték be. Az így kialakított töltés felületre egy átlagosan 80 centiméter vastag, homokos kavics védőréteg került. Erre, az összesen három és fél méter vastag szigetelésre kerülhet majd az M6-os út átvezető szakaszának aszfaltburkolata.
A Vegyépszer Zrt. két héttel a szerződésben vállalt határidő előtt, tavaly novemberben átadta a munkaterületet az autópálya-építőknek. A kérdés már csak az, miért kellett erre csaknem tizenöt évig várni.
origo.hu
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben
