Habár néhány év alatt szinte teljesen átalakult Magyarországon a kiskereskedelem – megjelentek és egyre nagyobb teret nyertek a hipermarketláncok, harddiszkontok, majd egyes multinacionális szereplők a városszéli áruházak megépítése után a városközpontok felé vették az irányt –, a jogi szabályozás nem követte a változásokat. Tegnap éjfélig ugyanis egy 1978-ban hatályba lépett törvény szabályozta a magyar kereskedelmi folyamatokat, még ha alacsonyabb szintű jogszabályok szép számban születtek is az utóbbi években.
A forgalom jelentős részét lebonyolító hipermarketláncok újfajta szemlélettel és eszközökkel igyekeznek jelentős piaci részesedést biztosítani maguknak. Míg a vásárlók érdeklődését folyamatos akciókkal és nyomott árszínvonallal igyekeznek fenntartani, addig beszállítóiktól rendkívül alacsony árat, rugalmasságot a fizetési feltételekben, valamint különféle jogcímeken pénzbeni hozzájárulást követelnek.
Az ellátási lánc elején a többnyire magyar alapanyaggyártó kistermelők vannak, majd a túlnyomórészt multinacionális feldolgozóipar következik, s ezek a kereskedelmi láncok a beszállítói. A magyar termelők azt követelték a törvényalkotóktól, hogy tiltsák meg a beszerzési ár alatti árusítást, azonban ez végül kimaradt a törvényszövegből.
A kisebb tőkeerejű üzletek védelmében született az a paragrafus, amely elrendeli, hogy a háromezer négyzetméteresnél nagyobb eladóterű boltok számára az önkormányzat csak a regionális fejlesztési tanácsok véleményének kikérése után adhat ki építési engedélyt. Ettől azt várják a piaci szereplők, hogy a városszéli megaüzletek nem lehetetlenítik el egy-egy településen a kis boltokat.
A törvény tiltja, hogy megsértsék a munkavállalók személyiségi jogait, például nem kötelezhetik a nő dolgozókat, hogy egészségügyi okok miatt megkülönböztető jelzést viseljenek.
Nem sikerült törvénybe foglalni a boltok nyitva tartását: a karácsony esti korai zárás kivételével ezt a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalja a jogszabály.
– Az új kereskedelmi törvény legfőbb erénye, hogy megszületett, s hatályba lép – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A törvény céljaival egyetértünk, a megvalósítás módjával azonban nem. Ezért a napokban az Alkotmánybírósághoz (AB) fordulunk a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokra vonatkozó paragrafus megsemmisítése érdekében – mondta el a szakember. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) pedig az egész jogszabályt töröltetné az Alkotmánybírósággal.
Addig is, amíg az AB dönt, a ma hatályba lépett kereskedelmi törvény megtiltja a jelentős vevői erővel rendelkező kereskedők beszállítókkal szembeni visszaélő magatartását. Az érintett kereskedők felett a visszaéléssel kapcsolatos, a kereskedelmi törvény rendelkezésein alapuló felügyeletet a Gazdasági Versenyhivatal látja el. A hivatal a versenytörvényben található, az erőfölénnyel való visszaélés vizsgálata esetén irányadó eljárásjogi rendelkezéseket alkalmazza – tudatta közleményében a GVH.
origo.hu
A Patrióta kiderítette, mit gondolnak a magyar nők Magyar Péterről - videó
