Pénzügyi problémák nehezítik a hazai vállalkozások napi működését. Főként a kis- és közepes cégek esetében okoz gondot a tartós fizetésképtelenség, amely generálja a körbetartozásokat is. Utóbbi különösen a kevés tőkével rendelkező vállalkozásoknak létkérdés, hiszen ha nem kapják meg időben a díjazást az elvégzett munkáért, lehúzhatják a rolót. A fizetésképtelenségi eljárások számának alakulása kapcsán érdemes rápillantani a statisztikára: 2006 első negyedévében 3641 cég ellen indult eljárás, vagyis 15 százalékkal több, mint egy évvel korábban – mindez a Coface Hungary hitelbiztosító cég felméréséből derül ki. A tanulmány megállapításai szerint különösen rossz a helyzet a kereskedelem és az építőipar területén. Január elejétől március végéig az összes eljárás 26,7 százalékát kereskedelmi, 15,11 százalékát pedig építőipari cégek ellen indították.
A Coface Hungary hitelbiztosító cég statisztikája szerint az abszolút csődarány az idei első negyedévben a biztonsági tevékenységet folytató cégeknél volt a legmagasabb, 1,51 százalék, de száz textilipari cégre 1,31, illetve száz építőipari vállalkozásra 1,22 százalék fizetésképtelenségi eljárás jutott.
A hitelbiztosító cég „lokális” vizsgálódásai alapján a legtöbb fizetésképtelenségi eljárás Budapesten indult 2006 első három hónapjában, ugyanakkor a megyék közül Csongrád megyében és Nógrád megyében volt a legmagasabb a csődhányad. Némi vigasz az agráriumban dolgozóknak, hogy csökkent a mezőgazdasági cégek körében indult fizetőképtelenségi eljárások száma. A múlt esztendő első negyedévében 107, az idei első negyedévben pedig „csak” 99 eljárás indult.
Hogy mik is a fizetésképtelenségi problémák? Nos, a Coface Hungary hitelbiztosító cég szerint például az, hogy túl sok cég működik Magyarországon. A múlt esztendő végén 960 ezer, köztük 460 ezer társas vállalkozást tartottak nyilván hazánkban. 2005-ben három százalékkal, több mint 17 ezerrel nőtt a bejegyzett társaságok száma. A tapasztalatok szerint ebben az is szerepet játszik, hogy sok esetben a nehéz anyagi helyzetbe került cégek vezetői új vállalkozást alapítanak, és a felszámolás ellenére tovább folytatják üzleti tevékenységüket. Nyugat-Európa legfejlettebb államaiban viszont – főként a skandináv országokban – egy tulajdonos egy üzleti tevékenységre csak egy társaságot hozhat létre. Szakértők egyébként gyakran érvelnek e skandináv „hagyomány” itteni meghonosítása mellett.
A magyarországi vállalkozások szerint a napi működést jelentősen hátráltatja a körbetartozás, a követelések behajtásának nehézsége. Amúgy a Gyurcsány-kormány március közepén fogadta el a körbetartozások kezelését szolgáló gazdasági minisztériumi előterjesztést. Akkor Kóka János gazdasági miniszter közölte: „nagyjából 200 milliárd forintra becsülik azt az összeget, amely a körbetartozási láncolatban hiányzik a gazdaság szereplőinél, és amelynek a pótlása vagy részleges pótlása állami segítséggel kell hogy megtörténjen”. Ide vonatkozik, hogy az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) szerint Magyarországon a körbetartozás 700 milliárd forint, ezen belül az építőiparban 100 milliárd forint. Egyébként az Iposz felmérést is készít e témakörben. Természetesen a kormány részéről a választási kampány idején számos ígéret hangzott el: többek között módosítják a közbeszerzési törvényt és piackonform támogatási lehetőségeket (garanciavállalás, biztosítás, faktorálás) biztosítanak az érintettek számára. Ugyanakkor a körbetartozások felszámolását segítő kormányzati intézkedések nem oldják meg teljességében a problémát, de javíthatnak a helyzeten.
Lapunk szakértői azt hangsúlyozzák, hogy a végleges megoldás nemcsak a nagyobb állami szerepvállalásban keresendő, noha az elengedhetetlen, hanem abban, hogy olyan piaci környezet alakulhasson ki, amelyben könynyen kiszűrhetők a nem fizető vállalkozások. A többi között át kell gondolni a közbeszerzés szabályozását, és a polgári törvénykönyv egyes paragrafusai is módosításra szorulhatnak. Ugyanakkor elodázhatatlan a gazdasági kamarák szerepének rendezése, mivel csak az érdek-képviseleti szervezetek tudják a piacról kiszűrni a nem fizetőket. Magyarán a felsorolt kormányzati lépések mellett igen fontos lenne egy nem fizető „adóslista” elkészítése is, lehetőleg érdek-képviseleti szervek bevonásával, illetve azok láttamozásával készüljön a dokumentáció.
Megelőzés. A fizetési fegyelem nyomon követésére szolgáló egyik vállalkozás, az Eye Watch Global Network rendszerén belül tavaly ősz óta működő Követeléskezelési és Mikrofinanszírozási Központ tapasztalata szerint a magyarországi vállalkozások egyre érzékenyebbek a nem fizetésből származó bevételkiesések, illetve az abból fakadó versenyhátrány kialakulása iránt. A kinnlevőségek behajtását kérő ügyfelek száma ugyanis folyamatosan nő.
A kimutatások szerint az eddig befogadott követelések nagyságrendje néhány százezer forinttól a félmilliárdos határig terjed. A problémát eközben fokozza, hogy az egy évnél régebben lejárt követelések esetében a tényleges pénzhez jutás esélye például már csak 20 százalék körül mozog.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
