Merkelnek fontosak a keresztény alapok

Angela Merkel az utóbbi hetekben többször is tett említést előadásai során Európa, az európai lét és a szociális rendszerek újragondolásának szükségességéről. A német kancellár asszony legutóbb a közösségre jellemző értékválsággal szemben fogalmazta meg nézeteit, felvetve, hogy mégis jó lenne, ha a közös alkotmányban szerepelne hivatkozás Európa keresztény gyökereire. Merkel csütörtökön, a világi katolikusok saarbrückeni találkozóján szólt erről, mondván, napirenden kell tartani a témát. A katolikus egyház világi arcát képviselő egyesületek, mozgalmak munkáját is népszerűsítő találkozóknak Németországban óriási hagyományuk van, az ötnapos saarbrückeni találkozó a 96. a sorban. Merkel egyébként evangélikus vallású.
A franciaországi és hollandiai népszavazáson elbukott alkotmány preambulumába sokak várakozása ellenére nem került bele semmiféle utalás Európa keresztény gyökereire. Az alapdokumentum szövegét kidolgozó konvent élén Valéry Giscard d’Estaing egykori francia elnök állt, a teljes deszakralizációt pedig leginkább épp a hatszögletű ország támogatta, szemben a lengyelekkel és a spanyolokkal. Magyarország inkább a kisebbségekre helyezte a hangsúlyt, a kereszténység mellett viszont nem állt ki, igaz, nem is ellenezte az említését.
Az EU-államok többsége már jóváhagyta az alkotmányt, hazánk parlamentje – népszavazás híján – másodikként, elfogadásához azonban huszonöt aláírás szükséges. Az EU számára pedig a legnagyobb kihívás éppen az, hogy eloszlassák az alapokmány körüli félelmeket, majd sikerüljön átvinni azt a szkeptikusabb országokon is. Merkel Saarbrückenben visszafogottan nyilatkozott az unió további bővítéséről, ám ameddig nincs alkotmány, nem is lehet szó arról, hogy a „család” 27-nél több tagú lehessen.