Bezárt német gyárak: ez a magyaroknak is fáj, de közben lehet, hogy ez a mi sztorink kezdete

Németország lassulása hűti a magyar ipart, de a bezáró német kapacitások áttelepítése akár esély is lehet. A kérdés: tudunk-e gyorsan fogadni, és értéket emelni — főleg az autóipari láncokon át? Ezzel kapcsolatban érdekes folyamatra mutatott rá a VG-nek adott interjújában Jeránek Tamás. A Siemens Zrt. vezérigazgatója szerint, a Németországban megszűnő kapacitások áthelyezése üzleti lehetőséget jelent a régió és Magyarország számára.

Friedrich Merz kancellár és kormányának gazdaságpolitikája nagyon félrement Forrás: AFP

Ha van európai gazdaság, amelytől Magyarország reflexből „felveszi a pulzust”, az Németország. Amikor ott pörög a gép, itt is jobban cseng a kassza – amikor viszont ott akadozik a termelés, nálunk is hamar megérkezik a hideg zuhany, főleg az autóipari csatornákon.

Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója szerint, a Németországban megszűnő kapacitások áthelyezése üzleti lehetőséget jelent a régió és Magyarország számára
 Fotó: Vémi Zoltá

A Magyar Nemzet több alkalommal is írt arról, hogy a német GDP még ha papíron minimálisan nő is, a részletekben már bőven látszik a szenvedés: 2024 harmadik negyedévében éves összevetésben 0,1 százalék volt a növekedés, de ár- és naptárhatással kiigazítva –0,3 százalék jött ki, miközben a beruházások is visszaestek, például a berendezésberuházások 5,7 százalékkal.

A német miatt a magyar ipar is lassít

A „németek köhögnek – mi csuklunk” mondás most is ül. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, 2024 novemberében (naptárhatástól megtisztítva) a magyar ipari termelés volumene 2,9 százalékkal csökkent éves alapon, havi alapon pedig 1,6 százalékkal. Vagyis a magyar ipar nehezen tud függetlenedni a német konjunktúrától, különösen az autóiparon keresztül.

Na de itt jön a fordulat: miközben ez nyilván nem jó hír, üzleti lehetőség is lehet

 – és pontosan erről beszélt a Világgazdaságnak Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója.

Bezárt gyárak Európában? Magyar szemmel ez akár főnyeremény is lehet

Jeránek szerint az „akár Németországban megszűnő kapacitások” áthelyezése komoly lehetőség a régiónak és Magyarországnak, és a Siemensnél konkrét szolgáltatás is van arra, hogy az üzemek és berendezések áttelepítése minél gyorsabban menjen. Közben emlékeztet: a német gazdaság évtizedekig segítette a magyar fejlődést, és Németország ma is a legnagyobb exportpiacunk. Vagyis: ha Németország bajban van, az fáj – de ha közben bizonyos kapacitások „költözni” kezdenek, akkor nekünk érdemes ott állni a peronon, bőrönddel a kezünkben.

Miért gondolkodik a német cégek egy része a lelépésen?

A DIHK-felmérés alapján korábban arról is írtunk, hogy tíz ipari vállalatból négy fontolgatja a németországi termelés korlátozását vagy az ország elhagyását, és a bizonytalanság egyik fő oka a magas energiaár. A cikk szerint az ipari vállalatok 37 százaléka gondolkodik külföldre vitelben, a magas villamosenergia-költségű ipari cégeknél pedig ez 45 százalék.

Ehhez jön a hangulati elem: a Német Gazdasági Intézet (IW) vezetője egy éves felmérés kapcsán „fordulat” helyett inkább a stagnálás folytatásáról beszélt; a vizsgált szervezetek közül sokan romló helyzetről számoltak be.

És ha mindez nem lenne elég, a csődök száma is kellemetlenül magas: a Creditreform-elemzése szerint, 2025 végére kb. 23 900 vállalati csődöt becsülnek Németországban (összevetésként: 2014-ben volt hasonlóan magas), és 2026-ra sem látszik érdemi enyhülés. 

Németország közben mentené, ami menthető

A német iparpolitika sem nézi tétlenül a helyzetet. Olaf Scholz egy interjúban arról beszélt: a kormány nem zárja ki, hogy részesedést vásároljon a ThyssenKrupp konszernben, és példákat is hozott korábbi mentőakciókra (Lufthansa, Uniper). Ez a fajta „iparvédelmi ösztön” érthető: ha egy ország ennyire iparra épül, akkor az acél-, a gépgyártás meg az autóipari láncok nem csak üzlet, hanem nemzetstratégia.

De mitől lesz ebből magyar siker? Spoiler: nem csak attól, hogy idejönnek

A Siemens-vezér szerint az ipar ma amúgy is átalakul: „kevesebb gépzsír, több szoftver”, digitalizáció, mesterséges intelligencia, modellezés, digitális gyárkép – és ebben a német cégek pozíciója még erős. Viszont ő is óvatos: a mesterséges intelligenciának „még nagyobb a füstje, mint a lángja”, és a munkaerő át- és továbbképzése biztosan kulcskérdés lesz. 

Magyar oldalról tehát a „kapacitás-áttelepítés” csak az első lépcső. A hosszabb távú nyereség ott van, ha gyorsan és megbízhatóan tudunk fogadni ipari projekteket, van elég képzett ember, és a magyar beszállítók tényleg fel tudnak lépni a magasabb hozzáadott értékű szintekre.

Németország most lassít – nekünk meg résen kell lenni

Vagyis a német gazdaság körül most sok a bizonytalanság: gyenge növekedés, visszafogott beruházások, energiaköltség-nyomás, romló üzleti hangulat, emelkedő csődök. De pont ezért mozoghatnak kapacitások Európán belül – és Jeránek Tamás szerint ez Magyarországnak óriási esély is lehet, ha okosan, gyorsan, és főleg minőségben reagálunk.