Szakmai konferencia a Műegyetemen

Sem jelenleg, sem a következő 25-30 évben nem lehet kiváltani a Paksi Atomerőmű működését a magyarországi energiaellátás biztonságának veszélyeztetése nélkül, éppen ezért elengedhetetlen az erőmű üzemidő-hosszabbítása, sőt néhány éven belül gondolkozni kell újabb atomerőművi blokk vagy blokkok építésén is – hangzott el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem minapi szakmai fórumán.

Minden előadó egyetértett abban, hogy megoldhatatlan lenne a hazai energiaellátás biztonságát garantálni a Paksi Atomerőmű nélkül a következő 25-30 évben, ezért elengedhetetlen az atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása, sőt új blokkok építésén is mielőbb el kell gondolkozni – hangzott el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) működő Energetikai Szakkollégium minapi, a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása című fórumán.
Az atomerőmű létesítéséhez, üzemeltetéséhez nagymértékben járultak hozzá a Műegyetem szakemberei és jövőjének alakulásában, vagyis az üzemidő-hosszabbítás elvégzésében is komoly munkát végeznek az egyetem oktatói és intézményei – emelte ki megnyitójában Molnár Károly, a BME rektora, a rendezvény fővédnöke, aki egyben a Paksi Atomerőmű Rt. igazgatóságának elnöke is.
Gerse Károly, a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint az atomerőművek világszerte reneszánszukat élik, a nukleárisenergiatermelés nélkül például az Európai Unió sem tudná teljesíteni a kiotói vállalás kapcsán kitűzött célkitűzéseket. Mint mondta: az év eleji energiaválság is bebizonyította, hogy mennyire kiszolgáltatott a magyar energiapiac az egyoldalú gázfüggőség miatt, sőt, ha minden lényeges szempontot (beruházási költség, folyamatosan emelkedő nyersanyagár, környezetkárosító anyag kibocsátás) számbavétele alapján vizsgáljuk a kérdést, megállapítható, hogy a gázárak megnövekedésével a gázerőművek a legdrágább erőművek közé kerültek. Ezzel szemben az atomerőmű nem bocsát ki környezetkárosító anyagokat (például a Paksi Atomerőmű üzemidő-hoszszabbítása nélkül az ország CO2 kibocsátása 5049 millió T/év mennyiséggel növekedne), olcsó és megbízható energiatermelési lehetőség. Az ellátás biztonsága mindezek figyelembevételével azt indokolja, hogy az üzemidő-hosszabbítás elvégzése után – amely minden szempontból gazdaságos megoldás –, épüljön újabb atomerőmű is Magyarországon, ha arra a feltételek adottak lesznek.
A Paksi Atomerőmű biztonságosságát, ezzel együtt az üzemidő-hosszabbítás műszaki megalapozottságát igazolja az is, hogy 1974-ben, tehát még a paksi első blokk megépítése előtt – amelyet 1982-ben helyeztek üzembe – olyan biztonsági filozófiai változás történt az orosz nukleáris technológiában, amely igen kedvező volt a nálunk felépített blokk szempontjából is, hiszen a magyar atomerőmű már ezeknek a változásoknak a figyelembevételével épült meg. A később üzembe helyezett további három blokk pedig még ennél is szigorúbb biztonsági követelmények alapján épült meg. Az időközben elvégzett biztonságnövelő projektek hatására pedig az erőmű nemzetközi szinten is olyan minősítést kapott, hogy mindenben megfelel a hasonló nyugat-európai atomerőművek biztonsági színvonalának – emelte ki Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Rt. műszaki vezérigazgató-helyettese a fórumon.
Szerinte az atomerőmű üzemidő-hosszabbítása nemcsak azért fontos, mert Magyarország legnagyobb és legolcsóbban termelő erőművéről van szó, hanem azért is, mert nélküle a kiotói vállalásokat sem tudnánk teljesíteni. Az üzemidő-hosszabbítás az erőmű saját forrásából megoldható, sőt a húszéves megnövelt élettartam alatt a tulajdonos részére mintegy 554 milliárd forint pluszprofitot termelne az erőmű, úgy, hogy közben továbbra is a legolcsóbban termelő hazai erőműként biztosítaná a fogyasztók részére a szükséges villamos energiát. Ennél a döntésnél azt sem szabad elfelejteni, hogy a felmérések szerint 2020-ig mintegy 6 ezer megawatt új erőművi kapacitásra lesz szükség az ország biztonságos energiaellátásának biztosításához. Hamvas István végezetül arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2003 áprilisában bekövetkezett üzemzavar nem érinttette a kettes blokk technológiai rendszereit, a blokk ma is biztonságosan működik. Az üzemzavar felszámolása, a sérült fűtőelemek eltávolítása várhatóan az év végén fog megtörténni.
Az üzemidő-hosszabbítás engedélyezését együtt kell kezelni az üzemeltetés aktuális kérdéseivel – jelezte Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese, a nukleáris biztonsági igazgatóság vezetője, majd hozzátette: az egyes blokk esetében, amely 1982-ben kapcsolódott az energiatermelésbe 2012-ben jár le az eredetileg 30 évre tervezett üzemidő. Ennek meghosszabbításához a következő alapvető lépéseket kell végrehajtani. Az 1996-ban elvégzett időszakos műszaki felülvizsgálat 2008-ban jár le, akkor kell megújítani, amelyet a mai előírások szerint tíz évre adhat meg a hatóság. Viszont 2012-ben lejár az eredetileg tervezett üzemidő, így tíz év helyett csak 4 évre hosszabbítható majd meg. Ennek elvégzéséhez 2007-ben kell benyújtania az erőműnek a műszaki dokumentációt. Ezt követően viszont már 2008-ban az üzemidő-hosszabbításhoz szükséges terveket is be kell adnia a paksi szakembereknek, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az elbíráláshoz, illetve a hoszszabbításhoz szükséges feltételek kidolgozására és elvégzésére. Mindezek után 2011-ben lehet benyújtani az üzemidő-hosszabbítás engedélykérelmét, amely a további húszéves működést megalapozza.
Hegyháti József, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kht. ügyvezető igazgatója az elhangzottakhoz hozzátette, hogy egy atomerőmű üzemidő-hosszabbításáról nem lehet anélkül dönteni, hogy a radioaktív hulladékok elhelyezésének kérdését ne oldanák meg. Magyarországon Püspökszilágyiban üzemeltetnek egy radioaktívhulladék-tárolót, amely a nem atomerőműves hulladékok tárolására épült. Bátaapátiban, a parlament tavaly év végi döntésének értelmében épül a kis- és közepes aktivitású hulladéktároló, amely az erőműben keletkezett radioaktív hulladékok befogadását teszi lehetővé. Az RHK Kht. üzemelteti Pakson a kiégett kazetták átmeneti tárolóját (KKÁT), amelyet egy világszínvonalú létesítmény és az igények szerint folyamatosan bővítik. Szintén napirenden van a kiégett kazetták végleges elhelyezését biztosító tároló építése a Nyugat-Mecsekben lévő Bodán. Itt ismét megkezdődtek a kutatások, bár az anyagi források szűkössége miatt nagyon lassan haladnak ezzel a munkával.
Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója végezetül a számba vehető energiaforrásokat – fosszilis, megújuló és nukleáris – elemezve egyértelműen kijelentette, hogy az atomenergiának sem jelenleg, sem a következő évtizedekben nincs és várhatóan nem is lesz alternatívája Magyarországon. A fosszilis energiahordozók egyre drágábbak, az egyoldalú energiafüggőségünk miatt – amely főleg az orosz földgázt jelenti –, pedig rendkívül kiszolgáltatottak vagyunk. A megújuló energiaforrások – víz, nap, szél, biomassza – vagy földrajzi elhelyezkedésünk miatt nem nyújtanak megoldást, vagy rendkívül drágák, még az egyetlen reális lehetőségként számba vehető biomassza segítségével is csak mintegy 300 megawatt villamos kapacitás váltható ki. Ilyen körülmények között tényleg nincs alternatívája a nukleárisenergia-termelésnek. A Műegyetem éppen ezért úgy is készül az üzemidő-hosszabbításra, hogy biztosítani tudják a további működéshez szükséges szakember utánpótlást – hangsúlyozta végül Aszódi Attila.