Közel Szolnok belvárosához van egy hatalmas mező. A szandai rét valaha árterület volt, ezért nem épült ide semmi, csak a hobbirepülősök fahangárjait telepítették ide. Ezt is többször elöntötte a víz, ezért a repülőklub 1967-ben úgy döntött, hogy kilenc méter magas betonlábakon álló, 1400 négyzetméter alapterületű épületet húznak fel, amelynek kettős ajtajától mintegy ötven méter hosszú lejtős lehajtón juthatnak ki a repülőgépek a kifutónak használt rétre. A létesítményt 1968-ban állami hozzájárulással át is adták, és a finanszírozásba beszállt a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ). A rendszerváltozásig nem jelentett gondot, hogy a hangárt és a repülőteret az egyesület használja, amely úgy vélte, a saját épületében tarthatta a repülőgépeit és vitorlázórepülőit. A rendszerváltozás után a szolnoki repülőklub kezdeményezte, hogy sok államosított ingatlanhoz hasonlóan ruházzák át rájuk mint használókra a hangár tulajdonjogát, de a Kincstári Vagyoni Igazgatóság elutasította a kérelmet, mert nála ilyen épület nem szerepelt a nyilvántartásban. Lassan mindenki kezdett beletörődni, hogy ez az épület papíron nem létezik, de a szolnoki repülősök egy idő után azon kapták magukat, hogy sorra kezdik kiszorítani őket minden ingatlanból. A repülőtér közelében például használtak egy régi iskolaépületet, amely attól vált rendkívül értékessé, hogy a festői Holt-Tisza-partra épült. Az ingatlant még 1943-ban építették fel a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap támogatásával, de a háború után államosították, és az MHSZ kezelésébe került. A rendszerváltozás utáni állapotokra jellemző, hogy az ingatlan tulajdonjogát első számú kedvezményezettként Szolnok megyei jogú város szerezhette volna meg, második helyen a megyei önkormányzat állt, és csak harmadikként szállhatott ringbe az épületért a szolnoki repülősök egyesülete.
Szolnok lemondott az épületről, de a megye megtartotta a tulajdonát, és 2009-ig használati szerződést kötöttek a szolnoki repülőklubbal. Az egyesület elnöke, Ignácz Ervin szerint erre azért kényszerült az állam, mert a törvény értelmében 15 évig csak sportcélokra lehetett használni az ingatlant. Mint elmondta, három évvel ezelőtt a HM a szolnoki egyesülettel szemben kezdeményezte azt is, hogy fizessen bérleti díjat a tárcának a szandai repülőtér használatáért. Az egyesület aláírta a szerződést, a HM azonban nemcsak a területért, hanem az egyesület által épített hangár használatáért is pénzt kért, amelyet már nem voltak hajlandók kifizetni. A szaktárca ezután azt követelte, hogy az egyesület július 31-ig ürítse ki az épületet, és a bírósághoz fordult.
A HM a keresetében állítja, hogy a szaktárca kezelésében lévő szandai repülőtéren lévő ingatlanok automatikusan az állam tulajdonába kerültek. A hangár korábban ugyanis az MHSZ tulajdona volt, és nem valamilyen egyesületé. Az MHSZ viszont jogutód nélkül megszűnt, vagyis a HM joggal dönthet az épület kiürítéséről.
Iváncsik Imre, a HM politikai államtitkára lapunkkal közölte: a szolnoki szandai rétre az MHSZ Szolnoki Megyei Repülő Klubja kapott engedélyt 1968-ban sportrepülőhangár építésére. Itt ugyanis akkoriban ez az egy repülőklub volt, a Szolnoki Repülő Egyesületet csak 1991-ben jegyezte be a nyilvántartásba a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság. A hangár építtetője tehát az MHSZ megyei központja volt. Az ingatlant viszont nem tüntették fel a nyilvántartásban, mert első számú különleges katonai célú területnek számít.
Az államtitkár szerint a közeli iskolaépület tulajdonjogát is a törvény előírásainak megfelelően rendezték.
Szolnok belvárosától nem messze most csendes a szandai rét. Amikor meglátogattuk a repülőteret, csak néhány ejtőernyős végzett ugrásokat egy katonai helikopterből, de a vitorlázógépeken karbantartás folyt. A szerelők szerint azonban a repülősök egy része keserű szájízzel készül az idei szezonra, mert eddig álmukban sem gondolták, hogy egyszer majd a bíróságon dől el a jövőjük.
origo.hu
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le
