Az MSZP és az SZDSZ már elfogadta a kormányprogram részét képező oktatási programcsomagot. A koalíciós megállapodás szerint két lépcsőben a mostani heti húszról huszonnégyre emelkedhet a tanárok heti óraszáma. A szocialista közeli Népszabadság úgy tudja: az iskolák idén szeptembertől húsz kötelező tanóra mellett további kettő nem tanítási óra – például felzárkóztató foglalkozás – megtartására kötelezhetik a tanárokat, 2007 szeptemberétől pedig újabb két tanítási órával növelik a terhelést. Az oktatási tárca képviselői sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánták a Közoktatás-politikai Tanács tegnapi ülésén a hírt.
*
A szocialisták és a szabad demokraták megegyeztek arról is, hogy egy, de inkább két évre befagyasztják a közoktatási dolgozók bérét, és egyetértettek abban is, hogy bevezetik az utólagos tandíjat. A javaslat lényege az, hogy amikor a volt hallgató jövedelme elér egy bizonyos szintet, akkor elkezdi visszatéríteni az államnak tanulmányainak költségeit. A törlesztést akkor kellene megkezdeni, amikor a hallgató éves jövedelme eléri a havi minimálbér negyvenszeresét. A legkisebb fizetés hatvanszorosát el nem érő jövedelem esetén a bér négy, afölött pedig hat százalékát kellene befizetni. Biztosra vehető, hogy a kormány 2007-ben bevezeti a tandíjat. Egy alapképzés átlagosan másfél, a mesterképzés két-, a doktori fokozat megszerzése hárommillió forintba kerülne, de az orvosi vagy a jogi egyetem hét–hét és fél, illetve ötmillió forintba. Az összeget nem terhelik kamatok.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája felháborodott az ötleten, és megegyezés híján tüntetéssorozatot helyezett kilátásba.
Arató Gergely, az oktatási tárca politikai államtitkára a Petőfi Népe című napilapnak nyilatkozva úgy fogalmazott: „Az MSZP el tudja képzelni, hogy a hallgatók is szerepet vállaljanak képzésük finanszírozásában.” Ugyanakkor hozzátette, a közvetlenül fizetett tandíjat nem támogatják, mert „az távol tartaná a hallgatókat az egyetemektől”.
A baloldali kötődésű Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke állítja, hogy a kormány részéről eddig senki nem kezdeményezett tárgyalásokat velük az oktatási programról, és csak az újságokból értesültek a várható megszorításokról. Varga László lapunknak azt mondta: a valódi bérbefagyasztás nem lehet tárgyalási alap, hiszen a pénz folyamatosan értéktelenedik. Erről csak abban az esetben lehet beszélni, ha a bérstop esetén is sor kerül az infláció szerinti évenkénti fizetési korrekcióra. Az érdekvédő szerint a kötelező óraszámemelés első lépcsőben fizetéscsökkenést – az eddigi túlóra a kötelező munka része lenne – eredményezne, a második lépésben pedig már elbocsátásokhoz vezetne. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja a kötelező óraszámok emelését. Kerpen Gábor, a testület elnöke szerint a közoktatásban dolgozók tudását meg kell tartani, az elbocsátások ugyanis az oktatás minőségének gyors romlását idézik elő.
A Fidesz szerint tisztességtelen és gyáva dolog, hogy a kormány nem meri felvállalni az oktatást érintő megszorításokat, csak tudatos kiszivárogtatással csepegteti az információkat, ami pánikhangulat kialakulásához vezetett. Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai kabinetjének vezetője szerint addig nem kerülhetnének szóba a pedagóguselbocsátások, amíg a nevelési és szabadidős feladatok jó részét senki nem látja el, márpedig a húszszázalékos óraszámemelés 15-20 ezer tanár elbocsátását jelentené.
origo.hu
Napi balfék: Itt van Magyar Péter üzenete a nézőknek!
