Újabb teher a polgárok vállán?

Szakértők szerint akár jövőre megszülethet az iparűzési adó helyébe szánt ingatlanadóról szóló törvény, s egy évre rá már fizethetnénk is ezt a közterhet. A KPMG tanácsadója mindazonáltal szerencsésebbnek tartaná, ha cégeket érintő, nyereség jellegű adót vezetnének be, s nem a lakosságot sújtanák újabb teherrel.

Semmi akadálya nem lenne annak, hogy jövő év elején bevezessék az ingatlanadót – nyilatkozták szakértők a Világgazdaságnak. Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója szerint a luxusadóról szóló törvény melléklete már tartalmazza településtípusonként a négyzetméterárakat és a szükséges szorzókat, így a lakóingatlanok adóztatását e tekintetben már előkészítették. Korábban a lapunknak nyilatkozva Vadász Iván, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke nem tartotta kizártnak, hogy 2007-ben megszülessen az ingatlanadóról szóló törvény, és azt 2008-ban beszedhessék a hatóságok. A GKI vezérigazgatója szerint a 0,5 százalékos adókulcs lenne reális, ami éves szinten 130-150 milliárd forintos bevételt jelentene az államnak.
Míg Akar László szerint az egyik legfontosabb dolog az, hogy az ingatlanadó a vállalkozókat is sújtsa, addig a lapunknak nyilatkozó Nink Gabriella, a KPMG partnere a kérdést éppen fordítva teszi fel. Az adótanácsadó szerint elsősorban azt kell szemlélnünk, hogy a gazdasági társaságokra kivetett iparűzési adó megszüntetésével kieső bevételt kivel kívánják megfizettetni. A helyi adók között már szerepel az ingatlanadó – mondta Nink Gabriella –, amelynek kivetésében viszont az önkormányzatok valamiért önmérsékletet tanúsítanak, vagyis minimális összegeket szednek be e jogcímen. Tehát van olyan, vélhetően szociális jellegű szempont, ami miatt az ingatlanadót az önkormányzatok nem vetik ki.
Az iparűzési adó megszüntetése után mintegy 300 milliárd forintos bevételtől esnek el a települések. Nink szerint az igazságosság is csorbát szenvedne, ha a vállalkozókat terhelő iparűzési adót a lakosságra hárítaná a kabinet. Sokkal elfogadhatóbb ötlet lenne a nyereségalapú helyi adó kivetése, ami a társasági adó egy részének visszajuttatását is jelentheti az önkormányzatok részére. Az ilyen jellegű közteherből attól függően jutna nagyobb bevételhez az állam, hogy milyen mértékben emeli a társasági adót. Ez azért kétélű fegyver – mondta Nink Gabriella –, mert az ország versenyképessége szempontjából nagyon fontos, hogy a társasági adó kulcsa alacsony maradjon. Ha nyereség típusú helyi adó lesz az iparűzési helyett, akkor ez azt jelenti, hogy a társasági adó kulcsát 16 százalékról – a választási kampányban elhangzott – 20 százalékra fogják emelni. E négy százalékpontos emelés azonban még mindig nem biztos, hogy pótolni tudja a kieső iparűzésiadó-bevételeket.