A szembesítés fehér könyve

A Fidesz felkérésére készült fehér könyv alapos és igényes diagnózisa a magyar gazdaságnak. Ugyanakkor nem szolgál semmilyen terápiával. De nem is az a funkciója. Mégis betölti hivatását: szembesíti a polgárokat és a kormányt a magyar gazdaság tényleges állapotával.

2006. 06. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lehet-e elfogulatlan egy mű, ha pártfelkérésre készül? Lehet-e pártszimpátia-mentes egy összeállítás, ha a legnagyobb ellenzéki párt szellemi bázisához tartozó értelmiségiek jegyzik? Van-e létjogosultsága egy ilyen alkotásnak, mikor naponta statisztikák és elemzések zuhatagából választhatunk? Tényleg helyzet van a magyar gazdaságban? Akárhogyan is, a hat részből álló könyv nem egy választási program. A szerzők, Bod Péter Ákos, Mellár Tamás és Vukovich Gabriella nem részterületek szakértői, hanem olyan elismert közgazdászok, akik a magyar gazdaság egészéről átfogó képpel bírnak. Itt az elején szögezzük le, hogy a könyv betöltötte hivatását, hiszen felmérte az államadósságot, a költségvetési hiányt és az állami tulajdonban lévő vállalatok adósságállományát is. A számos szakmai forrást (OECD, Kopint-Datorg, KSH, PM, ÁSZ és MNB) felvonultató dolgozat bukéja persze az, hogy a sok-sok adatsort európai összevetésben is elemzi.
Persze kár is tagadni: a polgári irányultság a művön tetten érhető. A szerzők szakmai álláspontjuk ismertetésén túl hitet tesznek néhány polgárinak tartott alapérték mellett. Bármilyen meglepő, lassan az euró magyarországi bevezetése is polgári alapértéknek minősül. A háttérben nem kifejezetten ideológiai okokat kell keresnünk, tudniillik Magyarország jelenleg az euró átvételéhez szükséges egyetlen szigorú pénzügyi feltételt sem képes teljesíteni. A szerzők meg is jegyzik: „Amikor a magyar vállalkozók turistaként azzal szembesülnek, hogy nemcsak a szomszédos gazdag Ausztriában, hanem a velünk együtt uniós tagállammá váló Szlovéniában is az euró a nemzeti (és egyben európai) fizetőeszköz, majd Szlovákia is előttünk válik képessé a közös európai pénz átvételére, akkor hirtelen leckét kaphatunk arról, hogy mi is a valós viszonyítási mérce siker és sikertelenség ügyében.”
A könyv létjogosultságáról annyit: ha az a Fidesz által egyre gyakrabban emlegetett „alkotó ellenzék” kifejezéssel van összefüggésben, nos, akkor jó az irány. Hiszen ilyen formátumú szakemberek kiállásával és támogatásával a legnagyobb ellenzéki párt bármikor készen állhat minden olyan konstruktív javaslattal, amelynek szakszerűségét senki sem vitathatja.
De mit is emelnek ki maguk a szerzők a könyvből? Bod Péter Ákos volt jegybankelnök a bemutatón elmondta, hogy az országkockázati tényező az elmúlt időszakban a hitelminősítők szerint is romlott. Bár az üzleti klíma megfelelő, az állampénzügyeket illetően Magyarország a térség legkockázatosabb helye. Mellár Tamás az elmúlt években tapasztalt négy százalék körüli GDP-növekedést– vagyis az országhatáron belül megtermelt össztermék növekedését – jónak nevezte, ám hozzátette, hogy a cserearányromlást is figyelembe vevő GDI – a tényleges nemzeti jövedelem – jóval szerényebben nőtt, 2005-ben alig haladta meg a két százalékot. Legaggasztóbb megjegyzése: a növekvő államadósság miatt a külföldi tőkebefektetők kivonhatják pénzüket a magyar piacról, ami forintválságot is okozhat. Vukovich Gabriella arra hívta fel a figyelmet, hogy 7-8 év múlva, amikor a Ratkó-korszakban született generációk nyugdíjba mennek, az aktív korúakra háruló eltartási teher hirtelen növekedni kezd. Vagyis a gondok listáját áttekintve kimondható: a növekedés jelenlegi üteme nem elégséges ahhoz, hogy bajaink maguktól megoldódjanak.
Az esszenciája az összeállításnak talán az, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ország valóságos gazdasági helyzetéről tájékozódhasson. Különösen akkor, amikor az állami deficit a duplája lesz a tervezettnek, és a koalíció sem szentelt figyelmet annak, hogy kiolvasható legyen a gazdaság állapota a kormányprogramból. Nem is csoda, egy dübörgő gazdaságról szóló kampány után nehéz az igazsággal szembesülni. Lehet-e „bestseller” – természetesen csak saját műfajában – a könyv? Elméletileg lehet, mert jó, érdekes és hasznos az összeállítás. Ráadásul, mint utaltunk rá, a felhasznált források eloszlatják az esetleges – pártpolitikai hovatartozás miatt felmerülő – kételyeket. És a diagnózist remélhetőleg előbb-utóbb a terápia is követi…

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.