Aggódik a hazai kkv-szektor

Komoly bizonytalansági tényezőt jelent a gazdaság növekedése, a forint árfolyama és a költségvetési kiigazítások hatása a hazai kis- és középvállalatok (kkv) többségének. A cégvezetők a közterhek növekedésére számítanak a következő egy évben.

Tegnap a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) és a GfK közvélemény-kutató intézet tette közzé, hogy a kkv bizalmi indexének értéke az idén az első negyedévében plusz 4-ről mínusz 4 pontra csökkent az országgyűlési választások miatt kialakult átmeneti bizonytalanság és a kamatemelési várakozások miatt. A kis- és középvállalkozók számítanak a közterhek minimális növekedésére a következő egy évben, s a vállalkozói réteg félelme a kamatszint-emelkedéssel kapcsolatban folyamatosan nő. A megkérdezettek negatívan ítélték meg az utóbbi három hónap kormányzati intézkedéseit – ez alól csak a mezőgazdaság jelent kivételt, ahol – feltehetően az időben kiutalt agrárszubvencióknak köszönhetően – 24 százalékos javulás volt.
Az Ecostat nemrégiben közölt kis- és középvállalati konjunktúraindexe ráirányítja a figyelmet arra, hogy saját vállalatuk rövid távú kilátásait kevesebben ítélték meg derűlátóan májusban, mint áprilisban, és sokkal többen számítanak stagnálásra. Ráadásul a beszállítói lehetőségek megítélése is visszafogottabb. A gazdaságkutató szerint a kis- és közepes cégek megítélése szerint tevékenységük bővítését döntő mértékben az alacsony hazai kereslet akadályozza. A cégek a korábbinál erősebb kritikával említették a tőkehiányt és ehhez kapcsolódva a bizonytalan gazdasági szabályozást.