Mindössze két oldalt szentel a 85 oldalas kormányprogram a romák sajátos problémáinak megoldására. Illetve a megoldására nem is annyira, mert – összhangban a kormányprogram többi részével – konkrétumokat ez a programelem sem tartalmaz. Leghangsúlyosabb megállapítása, hogy jog- és társadalmi egyenlőséget kell biztosítani a „roma származású polgárok” számára. Ebben elsődleges szerepet szán az „Egyenlő Elbánás Hatóság” tevékenységének, melynek feladata a tudomására jutott hátrányos megkülönböztetési esetek kivizsgálása… (Apró momentum, de: ilyen elnevezésű hatóság nincsen. Van ezzel szemben Egyenlő Bánásmód Hatóság. Joggal merül fel a kérdés: mennyire vehető komolyan egy olyan kormánynak a programja, amelyik saját intézménye nevét sem ismeri?) Gyurcsányék úgy látják, „a roma társadalom kétharmada esetében elégséges a diszkriminációs gyakorlatok megakadályozása, az előítélet-mentes kommunikáció és reprezentáció”, míg a fennmaradó egyharmadnak – lévén, hogy „Magyarország nehezen megközelíthető kistelepülésein, elkülönült lakókörnyezetben, valamint városok rehabilitációra szoruló részein élnek, egyedileg kialakított közösségfejlesztő és integrációs programok szükségesek”. Ennyiben össze is foglalható a kormány elképzelése a romapolitikáról.
A roma szervezetek és vezetőik azonban ennél már sokkal többet akarnak, és többségük ráadásul másképpen is értékeli a helyzetet. Legalábbis abban egyetértenek, amit Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondott a napokban az Akadémián tartott roma tanácskozáson: a roma kérdés Magyarország legfontosabb kérdése. A tudós elnök szerint a magyar társadalom demográfiai krízise egyértelművé teszi: a roma kisebbség helyzete immár nem csupán erkölcsi kérdés, hanem gazdasági érdeke is az országnak, s amennyiben erre a hatalom nem jön rá, fel kell világosítani. Az Akadémia a maga eszközeivel erre kísérletet is tesz a jövőben: diagnózist és terápiás javaslatot is ajánl majd. Vizi úgy véli: az egyik terápiás javaslat – amelyben a tudós testület gyakorlatilag is segíthet –, hogy kineveljenek a cigányság körében egyfajta elit értelmiséget, olyan tudósokat, gazdasági szakembereket, művészeket, akiket példaként állíthatnak a romák elé. Az elnök szerint nem csupán anyagi, hanem szellemi tőkét is adni kell a kisebbségeknek.
Kállai Ernő társadalomkutató a legfontosabb problémák egyikének azt látja, hogy a romák – mint már sokszor a történelemben – megélhetési válságba jutottak, s ilyen helyzetekben felerősödnek azok a hangok, amelyek nagyobb állami gondoskodást követelnek, s felerősödnek a romaellenes indulatok is. A többségi társadalom – a zsidókkal ellentétben – a cigánysággal nem kötött egyfajta emancipációs paktumot, s ezért évszázadok óta kérdés: együtt vagy külön? Kállai elismerte, a rendszerváltozás óta sok minden történt romaügyben, de főképp a deklarációk szintjén. A hangzatos roma kormányprogramokból szinte semmi sem valósult meg. De kérdés, vajon a hatalomtól kell-e várni, hogy a romák sorsa jobbra forduljon, vagy pedig eljött az ideje annak, hogy a romák nyomásgyakorló csoportként kiharcolják maguknak azokat a dolgokat, amelyeket soha nem kaptak meg.
Nyolcvanszázalékos munkanélküliség, tíz évvel alacsonyabb átlagéletkor, nagy számban fogyatékossá minősített gyerekek, cigánytelepek… – sorolta a szociológiai mutatókat Zsigó Jenő, a Fővárosi Cigány Önkormányzat (FCÖ) elnöke, az akadémiai tanácskozás egyik szervezője. Zsigó szerint ha mindazt kívülről láthatnánk, ami a cigánysággal történik, közvetett népirtásnak neveznénk. Így viszont a többség a világ legtermészetesebb dolgának véli mindezt. Az FCÖ-elnök úgy látja: a rendszerváltozás óta valamennyi párt és politikai erő egy dologban értett egyet kínosan: a romákkal szemben alkalmazott politikában. Példaként az 1993-ban óriási többséggel elfogadott kisebbségi törvényt hozta fel, amely szerinte csak arra volt jó, hogy megakadályozza a kisebbségek önszerveződését, és egy degenerált, kontraszelektált kisebbségi képviseletet ültetett a nyakukba. Az állam odadobta a cigányságot a lakosságnak. Egy előítéletes társadalomban az alkotmányban biztosított szabad identitásválasztás olyan ajándékdoboz, amelyben nincs semmi. A cigányok ugyanis nem mondhatják magukról, hogy nem cigányok, mert természettől fogva „regisztráltak”, megkülönböztethetők. Ám az állami politika egyre inkább színvak: még az új roma elit gondolkodásában is az a trend, hogy a cigányságnak nem kell látszódni a nagy állami rendszerekben: a munkaügyben, az egészségügyben, az oktatásban stb. Zsigó szerint ez egy tudathasadásos állapot. Így jött, jön létre a második Nemzeti fejlesztési terv is, amely egyenesen cigánymentes övezetnek is nevezhető, mert sehol nem találhatók benne a romák.
„Magyarország sikeres, a köztársaság erős, polgárai joggal bizakodók, hogy a rendszerváltozás óta eltelt több mint másfél évtized igenis gyümölcsöző. Különösen igaz ez a hazai társadalom- és romapolitikára, amellyel kapcsolatban büszkén állíthatjuk: politikánkat egész Európa magyar csodaként említi” – kezdte felszólalását Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke. A roma jogvédő gunyorosnak szánt előadásában az elmúlt húsz év valamennyi – romaügyben illetékes – politikai szereplőjét kifigurázta, ugyanakkor végül beismerte: ami itt történt, a cigányság szempontjából tragikus. Kellene kezdeni valami értelmeset mindezzel – vélte Horváth.
Kár, hogy a roma vezető nem önmagán kezdte az iróniát és a kritikát. Horváth Aladár ugyanis lassan két évtizede maga is aktív szereplője a hazai romaügynek. A Medgyessy–Gyurcsány-kormány tanácsadójaként valószínűleg nagyobb ráhatása lehetett a roma politikára, mint bárkinek. Ha pedig nem így volt, az tényleg vicces. Kár, hogy úgy tesz mindenki, mintha senkinek semmi köze nem lenne ahhoz, ami itt történt. Mindenesetre az is valami, hogy tudósok, roma szakemberek, politikusok együtt gondolkodnak, vitatkoznak. Abban persze nincs vita, hogy mi az, ami van, „csak” abban, mi legyen. Egy biztos: a helyzet tarthatatlan. A cigányok szeretnének végre – ahogy Daróczi Ágnes néprajzkutató fogalmazott – a kutatás tárgyaiból a kutatás alanyai lenni, mert ők is „Magyarország tulajdonosai”.
fitt magyarországért digitális polgári kör
Rubint Rékával gyúr rá az egészséges életmódra a Női Digitális Polgári Kör
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!