Mi az oka annak, hogy a legtöbb bank, köztük az MKB is a kis- és közepes vállalkozásokra (kkv-k) fókuszál: netán „elfogytak” volna a nagyvállalatok?
– Az egyik ok az, hogy szélesedik a vállalati szektor és minden bank számára egyre vonzóbbak a kis- és közepes vállalkozások, amelyek gazdasági értelemben erősödő réteget is jelentenek. Vagyis célpiaccá váltak, ráadásul egyre kevesebb a bizonytalanság ebben a szegmensben. Sok esetben annak tulajdonítható a kkv-k erősödése, hogy egyre több hazai cég válik beszállítójává az ide érkező multinacionális külföldi nagyvállalatoknak. Nem biztos, hogy ez „hagyományos” bővülésnek tekinthető, ám tény, hogy a beszállítói pozíció segíti helyzetüket. Szerencsére a „tradicionális” kkv-szektor is fokozatosan erősödik, az ügyfélkörünkben is számos ilyen, forgalmát az elmúlt években megtöbbszöröző kis- és közepes vállalkozás található.
– Az MKB arról ismert, hogy a nagyvállalatokat magához csalogatta, ám tudják-e hasznosítani a kicsik esetében is tapasztalataikat?
– A bank egyik nagy erőssége az, hogy azt a minőséget nyújtjuk a kkv-k számára, amit a nagyvállalatok megkövetelnek tőlünk. A kisebb cégek azt értékelik, hogy ugyanolyan minőségi kiszolgálást kapnak tőlünk, mint a nagyvállalatok. Ügyfeleink visszaigazolásai szerint rugalmas kiszolgálásra van szükség mindkét vállalati körben. A korábbi években – első körben – elsősorban nagyvállalati ügyfeleink partnereit, beszállítóit tudtuk megkeresni. Az elmúlt hónapok azt bizonyítják, egyre ismertebbek vagyunk a piacon, ma már meglévő kkv-ügyfeleinken keresztül, az ő ajánlásukkal jutunk el új partnereinkhez. Erre büszkék vagyunk, mert azt jelzi, hogy elégedettek velünk. Egyébként a számaink is alátámasztják az erősödést: tavaly már 35 ezer kkv-ügyfelünk volt, míg 2004-ben 30 ezer. Eközben a hitelállomány 289 milliárd forintra bővült az egy évvel korábbi, 208 milliárd forintról. Látványos a betét- és számlaállományunk gyarapodása is: a 2004-es 109,8 milliárdról 172,4 milliárdra nőtt ennek az összege.
– Milyen banki szolgáltatásokat igényelnek a kkv-k?
– Elsősorban hiteligényekkel keresnek meg bennünket, ami természetes is, de eközben egyre professzionálisabb számlavezetési, megtakarítási szolgáltatásokat kell nekik nyújtani, befektetési lehetőségeket, avagy elektronikus szolgáltatásokat. Persze a finanszírozás mindezek közül a legfontosabb.
– Elképesztő a verseny a hitelezés piacán, tudják tartani a tempót?
– Nem könnyű, mert nagy a verseny, ami jót tesz a piacnak és a kisvállalkozásoknak. Az ügyfelek nemcsak az árakat nézik, hanem a szolgáltatás minőségét is. Ebben pedig úgy gondolom, kifejezetten versenyképesek vagyunk, személyre szabott, egyedi, magas színvonalú kiszolgálást nyújtunk, egyúttal a bank nagyon rugalmas az árak tekintetében, díjaink átláthatóak. A piac nem szereti, ha bújtatott költségek jelennek meg a finanszírozásban; ebben az MKB hagyományosan konzervatív politikát folytat, látható költségekkel dolgozunk.
– Az MKB-nál vannak nagyobb, és lefedettebb fiókhálózattal rendelkező pénzintézetek is. Ezen a téren pótolják a lemaradást?
– Hatvanegy fiókunk van az országban, igyekszünk állni a versenyt. Idén már kilenc fiókot nyitottunk, s még további hét átadása várható az év végéig. Vagyis bővítjük a hálózatot. A kkv-k esetében ilyen mértékű lefedettség elégséges.
– A kis- és közepes vállalkozások esetében hosszabb távon mire számít a bank? Erős, nyugat-európai szintű fejlődés is bekövetkezhet?
– Jelentős bővülést várunk. Ebben különösen sokat segíthetnek az uniós pályázatok. A következő költségvetési időszakban évente hozzávetőleg 1000 milliárd forint forrás áramlik hozzánk a pályázatokban, ennek egy része infrastrukturális fejlesztésekre megy el. Ám innovációra, kutatás-fejlesztésre is jelentős pénzek érkeznek majd, amelyek erősítik a szektor versenyképességét. A bank széles körű szolgáltatásokat nyújt az EU-s pályázatokhoz kapcsolódóan. Reméljük, hogy ezek segítenek ügyfeleinknek és a teljes hazai kkv-szektornak a további erősödésben.
Baloldali hazugságok az áram áráról: itt a Patrióta leleplezése!