Borreform: uniós termeléskorlátozás

Bár hivatalos álláspont csak a közeljövőben várható, az uniós borreformhoz kapcsolódó vélemények, elképzelések már ma is vannak. Ezek szerint a szerkezetváltást, a támogatások hatékonyabb elosztását és a lepárlási rendszereket kellene újragondolni, mert az uniós termeléskorlátozás nem veti vissza a harmadik országokból érkező importot.

Egy-két héten belül alakul ki az uniós borreformhoz kapcsolódó magyar álláspont – nyilatkozta lapunknak Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára. Ismeretes, hogy az Európai Unió új borpiaci rendtartással szabályozná az uniós bortermelést, mégpedig úgy, hogy a jelenlegi húszszázalékos túltermelést a termőterületek időszakos pihentetésével csökkenteni. A kényszerpihenő során leginkább azok a területek lennének érintve, amelyeken a leggyengébb minőségű asztali borok gyártásához termesztenek szőlőt. Az ügyben az Európai Bizottság javaslata e hónapban várható. Sajtóhírek azonban máris arról szólnak, hogy az EU az új borpiaci szabályozás részeként 500 ezer hektár pihentetésére tesz javaslatot. Jelenleg az uniós költségvetésből 1,3 milliárd eurót költenek évente a borágazatra.
– A hazai elképzelések már körvonalazódnak, annyi bizonyos, hogy a szerkezetátalakítást támogatjuk, és ehhez kapcsolódóan a versenyképes támogatások arányát is növelnénk a kevésbé hatékony támogatási formákkal szemben. A támogatási összegeket azonban nem csökkentenénk, annak meg kell maradnia a borágazat számára, a felosztást azonban újragondolnánk – ismertette Horváth Csaba. A jelenlegi uniós támogatási összeg 1,3 milliárd euró. – Valószínűleg a reform során eltűnnek az exporttámogatások, amelyek nem felelnek meg a WTO követelményeinek, és véleményünk szerint a lepárlási rendszert is újra kellene gondolni – mondta a főtitkár. – Utóbbi mellett az szól – folytatta a szakember –, hogy nem a végtermékként jelentkező felesleget kellene kezelni, hanem piacosabb termékeket kell előállítani. A melléktermékek kötelező lepárlása helyett pedig a melléktermékek kötelező, ellenőrzött kivonását kellene szorgalmazni, amelynek egyik módja lehetne a lepárlás is. Horváth azt is kiemelte, hogy a bor fogalmát is újra kellene definiálni, mert a világban gyakran mást értenek bor alatt, mint Európában. – Európa akkor jár jól, ha nem helyet csinál a harmadik országokból érkező termékeknek, hanem versenyképessé teszi bortermelését, hiszen amennyivel korlátozza a termelést, annyival több import érkezik, a fogyasztást kielégítendő – mondta a főtitkár. A Bormarketing Kht. kapcsán kitért arra: a szakma érdekelt a kht. által kezelendő pénzügyi alap minél előbbi feltöltésében és a közösségi marketingmunka elindításában. Ehhez törvénymódosítások szükségesek, ezért a parlament mihamarabbi összehívását szorgalmazzák, és hogy a képviselők megszavazzák a literenkénti nyolcforintos forgalombahozatali járulék bevezetéséhez szükséges módosításokat úgy, hogy se a befizetés, se a felhasználás ne legyen ellentétes az uniós szabályozással.