Erdélyi tiltakozás a megvonások ellen

Tiltakozások sorozatát váltották ki Erdélyben a második Gyurcsány-kormánynak a határon túli magyarságot érintő megszorító intézkedései. Legtöbben a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) a megszűnéssel egyenértékű leépítését ellenzik, mások a Máért felszámolását, valamint a Magyar Televízió határon túli műsorainak „megnyirbálását” kifogásolják. A pártbejegyzés előtt álló Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) a napokban bejelentette: Erdély-szerte tiltakozó megmozdulásokat tervez, ha a budapesti kormány nem változtat a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáján. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszentgyörgyi elnöke szerint a HTMH felszámolásával a magyar kormány arról döntött, hogy a magyar nemzet egyharmada elhanyagolható tényező. „Határozottan visszautasítjuk Gyurcsány Ferenc kijelentését, miszerint a határon túli magyarságnak semmi köze a magyarországi átalakításhoz, így a hivatal felszámolásához sem. Egy nemzet fogalma ugyanis túlterjed a miniszterelnök igen szűkös látószögén, annak tagjai a határokon túl is élnek, s ezt még a román sajtó is jobban tudja, mint a kommunista és sikkasztásokkal gyanúsított magyar miniszterelnök” – fogalmazott Gazda Zoltán.
Gazda szerint a „szocialista kormányzatok által elherdált” magyar nemzeti vagyont, a Magyar Nemzeti Bank alaptőkéjét, az aranytartalékot kizárólag a határokon kívülre terelt magyarság területeiről szerezte be az anyaország, éppen ezért a székelyföldi politikus felkérte Gyurcsány Ferencet, hogy máskor fogalmazzon körültekintőbben, mert a határon túli magyarság megbántásával fokozottan érzékeny húrokat penget.
*
A Szász Jenő nevével fémjelzett MPSZ-hez hasonlóan ugyancsak a határon túli magyarok életét hátrányosan érintő változások ellen emel szót a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). A Sólyom László államfőnek és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek küldött nyílt levelükben a szervezet vezetői aggodalmuknak adnak hangot azzal kapcsolatban, hogy megszűnik a HTMH, hogy a Magyar Televízió határon túli műsorait a nyáron „drasztikusan csonkítják”, és hogy csökkentik a határon túli magyaroknak juttatott támogatásokat. A MÚRE szerint semmilyen takarékossági szempont nem indokolja a magyar–magyar párbeszéd eredményességéhez, az anyaország és a határon túli magyarság közötti pragmatikus, partneri viszony kialakításához hozzájáruló HTMH megszüntetését. „Mi, a határon túli magyarok – Széchenyi kifejezésével élve – kiművelt emberfők tízezreit adtuk az anyaországnak, akiknek képzését mi biztosítottuk szülőkként és adófizetőkként. Az Illyés Közalapítvány, az Új Kézfogás Alapítvány, a Szülőföld Alap által viszszajuttatott támogatások értéke, illetve a Sapientia Tudományegyetem működtetése csak parányi töredéke az általunk vállalt áldozatnak” – szögezi le a romániai magyar újságíró-szervezet, amely szerint a határon túli magyarok számára eddig biztosított, a magyarországi költségvetés 0,02 százalékát kitevő támogatások megtakarítása nem biztosíthatja az államháztartás egyensúlyát.
Egyébként a kormányon lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetség egyetért a HTMH-nak a Miniszterelnöki Hivatalhoz helyezésével, viszont ellenzi a hivatal jelentőségének kisebbítését. Markó Béla RMDSZ-elnök a napokban elmondta: jó ötletnek tartja az intézkedést, mert a határon túli magyarok ügye nem külpolitikai kérdés, ugyanakkor kifogásolta, hogy a hivatal főosztályként folytatja majd tevékenységét.
Eközben az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács nyílt levélben hívta fel az Illyés Közalapítvány kuratóriumának figyelmét, hogy az IKA erdélyi ifjúsági szaktestülete az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet tagszervezeteinek nagyságrenddel több forintot ítélt meg pályázat útján, mint a tanács egyesületeinek.
Az ifjúsági tanács által közölt adatok szerint az általuk leadott 99 pályázatra több mint kétmillió forintot kaptak, az RMDSZ közeli ernyőszervezet nyolcvanöt pályázatának pedig 5,3 millió forintot ítéltek meg.