Evés, ivás, buli német módra

Ötven tonna homokot szállítottak a teherautók az Isar partjára, hogy a folyó mentén a karibi szigetvilág utánzatával szolgáljanak München lakosainak. A látogatók így az olcsó pihenés lehetőségéhez jutnak.
A „Kanári-szigetek klub” létesítményeiben a fáradhatatlan szervezők tálalta sportprogramok biztos izomlázat garantálnak. Divatos lehetőség az aktív nyaralásra. Mindeközben a huszonötezer regisztertonnás TS Maxim Gorki fedélzetén több mint hatszáz vendég tekint a százharminc napos világ körüli út elé. A klasszikusan elegáns környezet és a hetvenhat kikötő nyújtotta látványosságok élvezete a költségek csúcskategóriáját jelentik. Az ajánlatok palettája végtelen, az utazás világrekordereiként számon tartott németek nem ismernek határokat, ha elfogja őket a turizmus láza. Németországban sűrű az utazási irodák hálózata, közel tizenháromezer lehetőség nyílik a „kundschaft” előtt, hogy érdeklődjön, tanácsot kérjen, válasszon és fizessen. A statisztika józan adatai szerint a német polgárok fejenként tizenegy napra utaznak el és adnak ki ennek fejében 525 eurót.
A kedvenc úti célok tabellája a most induló nyári idény elején váratlan képet mutat: Spanyolország és mindenekelőtt Mallorca szigete a favorit. A további sorrend: Olaszország, a Távol-Kelet, Törökország, Görögország.
Tobias Jüngert, a német turisztikai cégek szövetségének (BTW) szóvivője magyarázattal szolgál a Baleár sziget népszerűségére: „hatályon kívül helyezték a bevezetett és sokat kritizált környezetvédelmi adót, a szállodatulajdonosok korrigálták az árakat, és ezzel ismét helyrebillent Mallorca hagyományos vonzereje”.
Ott, ahol hajdanán Frédéric Chopin kereste a nyugalmat, a német invázió már a hetvenes években mély gyökeret eresztett – nem éppen elismerésre méltó körülmények között. „Az élet titka semmi más, mint jó evés meg jó ivás” – elvnek behódolva a germán turisták kisajátították maguknak Playa de Palma sétányát, a tengerpart közelében gombaként nőttek ki a különböző talponállók, majd vendéglők, sörkertek és diszkók. Megszületett a hírhedt „Ballermann” negyed, ahol végeláthatatlan partik, a spanyol sangria meg a német sörök számtalan változata várja azokat, akik számára a nyaralás egyet jelent a kicsapongással. Merőben ellentétes pólust alkot a nyugdíjasok nagyszámú tábora. Legtöbbjük a tél elől menekülve tölt el Mallorcán három-négy hónapot, és a főidényen túl is foglalkoztatja a vendéglátóipart. Ugrásszerű emelkedést mutat a német nagyvárosok iránt megnyilvánuló érdeklődés. A magas rangú kulturális infrastruktúrával rendelkező metropolisok hasznot húznak a „fapados” légitársaságok előnyös ajánlataiból. Hasonló robbanásszerű fejlődés jellemzi – a BTW analízise szerint – a hajóutakat, akár Grönlandra és a norvég fjordokba, akár a Földközi-tenger térségébe vagy a karibi szigetvilágba indulnak a tengerek elegáns vándorai. A hajdan mereven előkelő hangulatot feloldani igyekvő társaságok évente egymilliárd-kétszázmillió euróra számíthatnak a végeláthatatlannak tűnő víztükör német szerelmeseitől.
A német fiatalok körében kimondott hobbinak számít a last minute ajánlatok vadászata. A sportnak hódolók előtt szenzációs lehetőség nyitotta meg kapuját: ha csak csoportos utazás keretében is, első alkalommal ismerkedhetnek meg Tibettel kerékpáron. A Lhásza–Katmandu útvonalon a tengerszint felett ötezer méter magasságba vezető Himalája-hágóval kell megbirkózniuk. A várható fizikai, mentális és anyagi terhek ellenére érdeklődőkben nincs hiány.
A választékpaletta újabb egzotikus úti céllal gazdagodott. Természeti katasztrófák, járványok, terrorcselekmények után viszonylag rövid idő alatt megélénkül a piac, ha az utazási vállalkozások gyorsan és kimerítően gondoskodnak a szükséges információkról. Ezek elmaradása új úti célok kiválasztására készteti a németeket.