Hajdú ismét a bíróság előtt

A móri per új elsőfokú tárgyalása kezdődik szerdán a Fővárosi Bíróságon. A büntetőeljárásban a jogerősen tényleges életfogytiglani fegyházra ítélt Kaiser Ede bűntársának tartott Hajdú László szerepét kell feltárnia a bírói tanácsnak. A férfit a nyolc gyilkosság elkövetésével vádolják.

2006. 06. 18. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szerdán kezdi tárgyalni a Fővárosi Bíróság a móri bankrablás új elsőfokú perét, amelyben az ügyészség nyolc gyilkossággal vádolja a jogerősen tényleges életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélt Kaiser Ede társának tartott Hajdú Lászlót.
Az évszázad bűntényének tartott, s máig vitatott körülmények között elkövetett bankrablást 2002. május 9-én, déltájban hajtották végre. A jogerős bírói döntés szerint az egyik elkövető Kaiser Ede. Legalábbis több tanú őt azonosította, mint aki a bank bejárata előtt, biztonsági őrnek öltözve, műszaki okokra hivatkozva elküldte az ügyfeleket, míg társa a helyiségben nyolc embert agyonlőtt. A pénzintézetből a rablók 7,3 millió forinttal távoztak. Ötvenmillió, könnyen megszerezhető forintot azonban otthagytak. Mintha mi sem történt volna, Kaiser két nap múlva már Nickelsdorfban tűnt fel, hogy május 12-én kifosszon egy pénzváltót, ahonnan csaknem 40 millió forintnak megfelelő valutát vitt magával.
Soha nem látott hajsza kezdődött a bankrablás elkövetői után. A rendőrség először az ismert zálogházi fosztogatót, Horváth Szilárdot és Farkas Róbertet vette elő. Horváth napokkal később feladta magát, míg az utóbbiról a mai napig nincs hír. Két és fél hónappal a móri bankrablás után a pénzváltók, pénzszállítók és ékszerüzletek elleni támadásokból élő Kaiser Ede bűntársa, Kiglics Attila terhelő vallomása alapján elfogták a „móri tetteseket.” A koronatanú megkapta minden idők legmagasabb pénzjutalmát: 25 millió forintot fizetett ki neki a rendőrség.
A végig szoros ügyészi felügyelet alatt zajló nyomozás után a rendőrséget is hideg zuhanyként érte a vádhatóság 2004 tavaszi bejelentése: csak Kaisert vádolták a móri bankrablással. Társa ismeretlen maradt. Hajdú szerepe csak arra korlátozódott, hogy ő szerezte be és tüntette el a gyilkos fegyvereket. Bizonyíték híján azonban a bíróság még ezért sem ítélte el. Azokra az adatokra, amelyek Hajdú ellen szóltak, nem alapult vád. A másodfokon eljáró táblabíróság 2005 októberében ezért arra utasította a Fővárosi Bíróságot, hogy új elsőfokú eljárásban tisztázza Hajdú szerepét. Kaisert viszont jogerősen tényleges életfogytiglani fegyházra ítélték.
A következő fordulatot szintén az ügyészség produkálta, amikor az év elején gondolt egyet, és új bizonyítékok nélkül kiterjesztette a vádat: a meglévő adatok alapján mind a nyolc gyilkosság elkövetését Hajdú számlájára írta.
Hab a tortán, hogy Kaiser perújítást kezdeményezett ügyében arra az eljárásjogi helyzetre hivatkozva, amely Hajdú megvádolásával keletkezett. A perorvoslatot
első fokon elutasították, de Kaiser védője, Dezső Antal fellebbezett, így a Legfelsőbb Bíróság kezében van a döntés. Ha elrendelik a perújítást, akkor Kaiser ügye is újra első fokra, azaz a Fővárosi Bíróságra kerül. Akkor azonban ismét Hajdú mellé ül a vádlottak padján, s az egész móri per kezdődik elölről.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.