Irreális pénztártervek

Elhaló hosszú távú megtakarítások, működésképtelen kereskedelem. Az érintettek szerint ilyen hatásokkal jár, ha a kormány két törvényjavaslata valóban jogszabállyá érik. Az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak a napokban az ellen emeltek szót, hogy az adó- és járulékmentes munkáltatói befizetések felső határa a jelenlegi 130-ról 20 százalékra zuhanna, a vállalkozások pedig a házipénztáradó kezelhetetlen voltára figyelmeztettek.

Van még esély arra, hogy 12 500 helyett 37 000 forint lesz a nyugdíj-, egészség- és önsegélyező célú munkáltatói hozzájárulás havi mértéke. Az öt meghatározó pénztárszövetség ugyanis a kormány által javasolt 20 százalék helyett külön-külön a minimálbér 60, együttesen pedig a minimálbér 80 százalékában húzná meg az adó- és járulékmentes befizetések maximumát. A plafon radikális leszorítása ugyanis nem növelné jelentősen az állami bevételeket: ilyen adóterhek mellett a munkáltatók nem finanszíroznák tovább a dolgozók öngondoskodását. Tény, hogy a kedvezményes befizetések mértéke jelenleg a minimálbér 130 százaléka, vagyis havi 81 250 forint. Az önkéntes nyugdíjpénztárakba a munkáltatók fizetik be a tagdíjak kétharmadát, az egészségpénztárakba pedig ezek 90 százalékát. Amellett, hogy a megtakarítások rovására a fogyasztást növelné, 1,3 millió önkéntes nyugdíjpénztári tag veszítheti el bizalmát a hosszú távú takarékoskodás jelentőségében és az állam szavahihetőségében, valamint maguk a pénztárak is könnyen a tönk szélére kerülnének – vázolták fel a szövetségek azokat a hatásokat, amelyeket a javaslat törvénnyé érése okozhat. Ennek esélye némileg csökkent azáltal, hogy az Országgyűlés egészségügyi bizottsága csütörtöki ülésén támogatta a pénztárak 60 százalékos plafonról szóló egyéni módosító indítványát. Amennyiben a módosítás az Országos Érdekegyeztető Tanácson (OÉT) is „átmegy”, sorsa az Országgyűlés július 14-i plenáris ülésén dől el véglegesen. A szövetségek a pénzügyi tárcát is megkeresték módosítási javaslatukkal, amit a Pénzügyminisztérium (PM) – lapunknak adott válasza szerint – jelenleg is vizsgál.
Egyelőre igen heves vita dúl a házipénztáradó körül is. Szakértők ugyanis arra hívták fel a figyelmet, hogy a javaslat jelenlegi formájában irreális terheket ró a vállalkozásokra. A házipénztár-állomány napi elszámolására a kis cégeknél, különösen pedig a kereskedelemben tevékenykedő vállalkozásoknál nincs lehetőség – véli Karsai Gábor, a Gazdaságkutató Intézet vezérigazgató-helyettese. Hasonló véleményen van Zs. Szőke Zoltán, az OÉT munkaadói oldalának szóvivője is: az adó azokat a vállalkozókat hozza nehéz helyzetbe, akiknek tényleges tevékenységükhöz valóban szükséges a házipénztár. A szóvivő ezért – az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) főtitkáraként – módosító indítványában javasolja: a törvény a kereskedelmi vállalkozásokra ne vonatkozzon. Őket ugyanis lehetetlen feladat elé állítaná a napi elszámolási kötelezettség, hiszen csak az ÁFEOSZ-hoz tartozó cégek esetében 400 milliárd forintos árbevételről van szó. A szóvivő a többi vállalkozás számára is könnyítéseket kér: adómentességet a napi készpénz-bevétel három százalékára, valamint 800 ezer forintos házipénztár-állományra. Zs. Szőke Zoltán hozzátette: a tárcával még folynak az egyeztetések, ám egyelőre igencsak kérdéses, hogy történik-e bármiféle előrelépés. Lapunk megkeresésére a PM-ben közölték: nem tervezik a jogszabály módosítását, erre már csak az országgyűlési képviselőknek van lehetőségük egyéni indítványok formájában.