Kényes viták a határon

A horvát rendőrség a szlovén– horvát határnak „a még véglegesen meg nem határozott szakaszán” letartóztatott három szlovén polgárt, amiért illegálisan léptek át a szomszédos országba. Legalábbis ez a horvát indoklás. Pedig a három szlovén egyike ki sem lépett saját udvarából, két látogatója pedig hivatalos minőségben érkezett hozzá felbecsülni az árvízkárt.
Az eset még tavasszal történt, s valóságos karikatúrája a horvát– szlovén határvitának: kié is a szlovén Josko Joras udvara. A férfit bevitték a határrendőrségre, a másik két letartóztatottat – Daniel Starman koperi ügyvédet és Dejan Slajpah bírósági kárfelmérőt – pedig az udvarban tartóztatták le. Csak Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter intervenciójára engedték szabadon őket.
A szlovén külügyminisztérium tiltakozó jegyzéket adott át a ljubljanai horvát nagykövetségnek az újabb egyoldalú lépés miatt, amelylyel Zágráb igyekszik prejudikálni a határprobléma megoldását. A szlovének figyelmeztetnek, hogy a horvát magatartás ellentétes a szlovén–horvát megállapodással, hogy tiszteletben tartják a Szlovénia függetlenülésének pillanatában fennálló állapotot, hogy elkerüljék az incidenseket a még meg nem határozott határszakaszon.
Az incidensnek természetesen komolyabb következménye nem volt a két volt jugoszláv tagköztársaság kapcsolatára, ám a rendezetlen határproblémák feleslegesen terhelik viszonyukat.
A két országnak Jugoszlávia széthullása, a két köztársaság függetlenségének kikiáltása óta – tehát már kerek másfél évtizede – nem sikerült megegyeznie abban, hogy hol húzódik a határ a szárazföldön, hol a tengeren. Mert vitatott a tengeri határ is. Ez utóbbi okoz nagyobb feszültségeket, amit a mindkét oldalon megtett egyoldalú lépések időnként még fokoznak is.
Az év elején lángolt fel újra a vita, amikor Ljubljana törvényt fogadott el kizárólagos gazdasági övezet létesítéséről a vitatott hovatartozású Pirani-öbölben. A horvát külügyminiszter semmisnek nevezte a törvényt, hiszen az „jogilag érvénytelen”. Ivo Sanader horvát miniszterelnök ugyancsak igyekezett csillapítani a kedélyeket, hogy „semmi drámai nem történt, a szlovén törvénynek nincs semmilyen hatása”.
Horvátország nemzetközi döntőbíráskodást javasol a határproblémákra, Szlovénia azonban ezt csak utolsó lehetőségként fogadná el. Ljubljanában hangzottak már el olyan figyelmeztetések, hogy népszavazást tartanának Horvátország EU-csatlakozásának elfogadásáról, ám Zágrábban is tudják, Szlovénia ilyen lépésre nem szánná el magát.