Kiállt az ellenzék a megyék mellett

Egyedül maradt tegnap az MSZP az alkotmánymódosítás vitájában azzal az ötletével, hogy az idén hat évre válaszszuk meg a települési önkormányzatokat. Még koalíciós partnerük, az SZDSZ sem állt a javaslat mögé, ők kompromisszumos megoldást tartanak csak elfogadhatónak.

Valódi szakmai vita alakult ki tegnap a parlamentben a kormány által beterjesztett legújabb alkotmánymódosítás kapcsán. Az alaptörvénynek ez a módosítása az önkormányzati rendszert érinti, beemelné az alkotmányba a regionális önkormányzatokat, s ugyanakkor megszüntetné a megyeiket. A módosítás szerint az idén megválasztott megyei önkormányzatok mandátuma 2009-ig tartana, ekkor pedig újabb három évre regionális önkormányzatokat választana az ország. A módosítás mindemellett kötelezővé tenné a kistérségi társulásokat. A javaslat értelmében a helyi önkormányzatoknak nem alapjogaik, hanem kormánnyal szembeni autonómiájuk lenne – mondta el expozéjában Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter. Jauernik István, az MSZP vezérszónoka közölte, pártja megszavazza a módosítást. Fodor Gábor (SZDSZ) kifejtette: csak módosításokkal támogatják azt. Nem értenek egyet azzal a kormányjavaslattal, hogy az idén hat évre válasszon az ország helyi önkormányzatokat, így tolva át azokat a parlamenti ciklusok félidejére. Kompromisszumként azt a célt tartotta elérhetőnek, hogy 2009-ben ne csak regionális, hanem teljes önkormányzati voksolást tartsanak, 2012-ig szóló mandátummal. Kovács Zoltán (Fidesz) felháborítónak nevezte, hogy a képviselőknek mindössze hat napjuk van egy, az önkormányzati rendszert alapjaiban megváltoztató módosítás tárgyalására, holott a régiók kialakulása Franciaországban és Olaszországban egy 20 éves folyamat eredménye. Úgy vélte: a megyerendszert nem lehet egyik napról a másikra átalakítani. Kovács Zoltán sem támogatta a hat évre szóló önkormányzati választást, pártja azt javasolja, úgy térjenek át az új rendszerre, hogy most két évre szóljon a testületek mandátuma. Salamon László (KDNP) szerint az ezeréves megyerendszer megszüntetését semmi nem indokolja. Ugyanezt képviselte Dávid Ibolya, az MDF vezérszónoka is.
Az élénk, kétperces „ütésváltásokkal” tarkított vitában a Fidesz felhívta a figyelmet arra: először a tartalmat kellene megtalálni az új, már régiókkal felálló önkormányzati rendszerhez, majd ennek megfelelően kialakítani a különböző szinteket és hozzájuk rendelni a forrásokat. A kormánypárti képviselők egy ideig hasonló szakmai érvekkel próbáltak meg válaszolni, ám egy idő után türelmüket vesztve azzal vádolták meg az ellenzéket, hogy az politikai okokból nem akar hozzájárulni a kétharmados alkotmánymódosításhoz.

Keményebb ellenzéket akar Turi-Kovács. Turi-Kovács Béla (Fidesz) napirend előtt azt javasolta a parlamentben, az ellenzék közös állásfoglalásban követelje a kormánytól: országgyűlési határozati javaslatban vállalja a beígért reformok főbb pontjainak nyilvánosságra hozatalát a rendkívüli nyári ülésszak végéig. Amíg ez nem történik meg, az ellenzék nem venne részt a kétharmados törvények megszavazásában és tartózkodna más, a reformokra vonatkozó együttműködéstől is. A fideszes politikus felszólalásában a bűnbánat tanúsításának elmaradását kérte számon a kabineten a bejelentett megszorító intézkedések miatt. Mint mondta, ehelyett „cinikus támadás” következett, miközben „saját választóikat is lesajnálták”. Szerinte mindez azt bizonyítja, hogy a kormánypártok semmit sem tanultak az elmúlt időszak hibáiból. Hozzátette ugyanakkor, hogy az ellenzéki politikán is változtatni kell, stílusváltást szorgalmazott, mondván, határozottabbaknak, keményebbnek kell lenniük. Turi-Kovács felszólalására a kormány részéről nem érkezett válasz.