Madárvészgyanú Móricgáton is

Újabb háziszárnyas-állományokat öltek le Bács-Kiskun megye érintett térségeiben a madárkór miatt, és további két településre terjesztették ki a megfigyelési zónát. Az kétséges, hogy a biztonsági intézkedéseket az állattartók képesek-e betartani, az azonban nem, hogy Csongrád és Bács-Kiskun megyében szigorítják a közúti ellenőrzéseket, hogy megakadályozzák a fertőzés terjedését.

Kiskunmajsa és Szank után a megfigyelési zónába tartozó Móricgáton is találtak madárinfluenza-gyanús állatokat, amelyeket azonnal megsemmisítettek. Szankon 19 ezer háziszárnyast öltek le vasárnap, míg Móricgáton egy 500 tömőlibából álló tenyészetben fedezték fel a kórt. Az MTI-nek nyilatkozó Molnár Zoltán, Bács-Kiskun megye főállatorvosa elmondta: Bács-Kiskun és Csongrád megyében szerda óta tilos a háziszárnyasok szállítása és levágása. A szakember katasztrófa sújtotta területeknek minősítette Kiskunmajsát, Jászszentlászlót, Szankot, Móricgátot, Harkakötönyt és Tázlárt, ahonnan harminc napig tilos háziszárnyast kiszállítani. A megfigyelési körzetet kiterjesztették Bugacra és Bugacpusztaházára is.
Süth Miklós országos főállatorvos tegnap úgy nyilatkozott, hogy a két érintett megyéből nem lehet az uniós tagországokba szállítani baromfit, hazánk többi részéből azonban igen. – Több mint 2600 udvart és bennük másfél millió baromfit vizsgáltunk meg – mondta. – A védőövezetbe eső állományokat itthon zárt körülmények között vágják le, ha majd a feltételek adottak lesznek, azok csak belföldön értékesíthetők, de aggodalomra semmi ok, csak biztonságos baromfit engednek vágóhídra és fogyasztásra, a betegség legkisebb gyanúja esetén leölik az állományt.
Molnár Zoltán szerint a két érintett megyében óriási az állatsűrűség, így nagy a fertőzés veszélye. Fokozza a kockázatot, hogy az állatokat szabadon tartják, s így érintkezhetnek a vadmadarakkal. A körzetben elrendelték: az állatokat csak zárt térben szabad etetni-itatni. Az MTI tudósítója azonban a helyszínen azt tapasztalta, hogy ez az intézkedés kivitelezhetetlen, mert több tízezres állományok vannak egy-egy telepen, és a gazdák többségének nincs lehetősége arra, hogy az előírásokat betartsa.
Süth Miklós hangsúlyozta: a térségben szigorítják az útellenőrzéseket is, többek között azért, hogy a szándékos fertőzést megakadályozzák. A csak védőövezetbe eső telepek ugyanis anyagilag rosszabbul járnak, mint azok, ahol leölik a háziszárnyasokat. Utóbbi esetben ugyanis teljes kártérítés jár 30 napon belül, míg a védőövezetekben a károkat csak idővel, az unió jóváhagyásával téríthetik meg. A főállatorvos senkinek nem ajánlotta a szándékos fertőzést, mert azt egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik. Ha nem észlelnek újabb megbetegedéseket, akkor várhatóan a jövő hét végén feloldják a védőövezetekben elrendelt zárlatot.