Magától pörög az adósság

Adósságcsapdában van Magyarország: a meglévő közadósság akkor is tovább növekedne, ha az állam egyetlen fillért sem venne fel – értékelték elemzők az Állami Számvevőszék csütörtökön közzétett adatait, amelyek értelmében tavaly év végén minden magyar állampolgárra már 1,186 millió forintnyi adósság jutott.

Újra és újra meg kell újítani az adósságot a finanszírozás logikája alapján, vagyis akkor is tovább növekedne a meglévő közadósság, ha az állam egyetlen fillért sem venne fel, hiszen – értékelte lapunknak az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb adatait Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője – az adósságállományt csak újabb hitelek és kötvények kibocsátásával lehet finanszírozni, de romló feltételek, azaz magasabb kamatszint mellett. Az elemző számításait támasztja alá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közelmúltban publikált jelentése is, amely szerint ahhoz, hogy hazánk egyáltalán meg tudja állítani az államadósság növekedését, a kiadások 3,5 százalékpontos csökkentésére lenne szükség.
Az adósságállomány nagyságát érzékeltetve Suppan emlékeztetett: az ÁSZ által közölt 12 744 milliárd forintnyi államadósság egy főre lebontva azt jelenti, hogy tavaly év végén valamennyi magyar állampolgár 1,265 millió forinttal tartozott. Mint mondta, ez alapján egy kétkeresős, kétgyermekes család adóssága 5,060 millió forintra rúg. Ha ez a képzeletbeli család a teljes hazavitt jövedelmét az adósság törlesztésére fordítaná, akkor ezt az összeget 21,5 hónap alatt tudná visszaadni – emelte ki az elemző, azonban megjegyezte: ha a család – a rezsi- és más költségek miatt – csupán jövedelme egyötödét tudja szabadon felhasználni, akkor a törlesztési idő rögtön kilenc évre nő. Az államháztartás helyzetét egy négytagú családhoz hasonlította ezen a héten Auth Henrik, az MNB alelnöke is. Auth szerint a családnak 300 ezer forint jövedelem mellett minden hónapban 360 ezer forint a kiadása, amiből ma már 30 ezer forintot csak a kamatfizetés tesz ki. Az államadósság emelkedésének ütemét a jegybank alelnöke úgy jellemezte, hogy a család adóssága minden hónapban 60 ezer forinttal nő.
A közadósság duzzadása óriási terheket ró a költségvetésre: április végéig hazánknak 347 milliárd forintot kellett kamatkiadásra fordítania, az első fél évben pedig 517 milliárd forint lesz a kamatteher. Az idei évre 822 milliárd forintnyi kamatfizetést irányzott elő a Pénzügyminisztérium. Gazdaságkutató cégek azonban már jelezték, hogy ez az összeg – a múlt évhez hasonlóan – most sem lesz elegendő, és e kiadási tételnél 100-180 milliárd forintos pluszteherre kell számítani. Eladósodottságunk a közép- és a kelet-európai államok államadósság-mutatóit összehasonlítva is kiemelkedően magas: az EU statisztikai hivatalának adatai szerint hazánkban tavaly 58,4 százalékos volt a nyugdíjpénztári befizetésekkel csökkentett, GDP-arányos államadósság, miközben a második legnagyobb közadósságú Lengyelország esetében az adósság 42,5 százalékos, Szlovákiában 34,5 százalékos, Csehországban 30,5 százalékos, Szlovéniában pedig 29,1 százalékos volt. Az államadósság-mutatókat egyelőre kedvezően befolyásolja a Pénzügyminisztérium 2004-ben bevezetett, nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó hiányszámítási módszere, ezzel a technikával azonban csak ideiglenesen lehet javítani az adatokat. Mivel az Eurostat csupán a jövő év végéig fogadja el a nyugdíjkorrekcióval csökkentett hiány- és államadósságszámokat, 2008-tól újra visszaáll a számítás korábbi rendje.