Miközben tervszerűen folynak a Discovery július elsejére kitűzött startjának előkészületei a floridai Cape Canaveral melletti Kennedy Űrközpontban, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) a napokban bejelentette: a következő űrrepülőgép személyzetét ismét nő vezeti majd.
Miként megírtuk, a flotta első parancsnoknője, Eileen Collins idén májusban kilépett a NASA kötelékéből. Collinst 1990-ben választották ki huszonkét társával együtt, csaknem kétezer jelentkező közül. A jelöltekből hetet pilótának, tizenhatot pedig küldetésszakértőnek képeztek ki. A huszonhárom tagú csapatban öt nő volt, de közülük csak Eileen Collins lehetett pilóta. Először 1995-ben, a Discoveryt irányíthatta a Mir űrállomáshoz. Második űrutazásán, 1997-ben vett részt: az Atlantist kormányozta a Mirhez, és az űrrepülőgép már öszsze is kapcsolódott a bázissal. Két év múlva a Columbia parancsnokaként sikeresen állította pályára a Chandra X-ray Observatory röntgen-csillagászati műholdat. Collins negyedik, utolsó küldetésekor a Columbia 2003-as, hét asztronauta életét követelő tragédiája utáni első űrrepülést vezényelte le.
Pamela Melroyt a szokásos két- pilótás űrrepülése után nevezték ki parancsnoknak. E minőségében első útja a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) vezet az STS-120 Atlantis jelű misszióban. Az amerikai légierő ezredeseként felel majd a Node-2 modul ISS-hez kapcsolásáért. Ezt az egységet Olaszországban építették a NASA részére, és újabb összeköttetést teremt az űrállomás egyéb lakható részei között. Az olasz vonatkozás miatt, a hatfős személyzet tagjai között ott lesz az európai űrügynökség (ESA) egyik olasz űrhajósa, Paolo Nespoli is.
Pamela Melroy 1983-tól tartozik a légierőhöz, fizikusi és csillagászati tudományos fokozata van, de otthonosan mozog a földtudományokban is. 1994-től a NASA űrhajósa, pilótaként az STS-92 Discovery-, valamint az STS-112 Atlantis-küldetésekben vett részt.

Sztrók után a csúcson – Détári Vilmos hihetetlen története a kitartásról és az újrakezdésről