Multitulajdonos nyugati termelők

Húszszázalékos haszon üti annak a 28 ezer dán gazdának a markát, akik 1994 óta működtetik az észak-európai országban a DLG nevű óriásszövetkezetet. A többek között bioüzemanyagok, biztosítások forgalmazására is vállalkozó konszern évente csaknem kétezer-ötszáz tonna húsárut dob piacra, és külföldi cégek felvásárlásán gondolkozik. Az 1,8 milliárd eurós (mintegy 486 milliárd forintos) éves bevétellel dicsekedő DLG-hez hasonló nyugati agrárszövetkezetek közül több már korábban multivá erősödött. A sors iróniája például, hogy a kilencvenes évek elején, a Magyar Cukor Rt. privatizációjakor az osztrák gazdák szövetkezeti cége, az Agrana ütötte ki a magyar termelőket a feldolgozó megszerzéséért folytatott versenyből. Míg a Lajtán túl általánosan jellemző, hogy az élelmiszeriparban meghatározó tulajdonra tesznek szert a mezőgazdasági termelők, nálunk ez nem valósulhatott meg. A kilencvenes évek elején a termelőszövetkezeti utódok és a magángazdák összefogásait rendre kizárták a privatizációból. Az utolsó, elvetélt kísérlet 1996 végén zajlott, amikor a szocialista agrárlobbi – a Gemenc Gabona Rt., valamint a Ringa Húsipari Rt. többségi tulajdonának megszerzése érdekében – az agrárszövetkezetek számára szóló ingyenes vagyonjuttatás lehetőségét próbálta áterőltetni a T. Házon. Most úgy tűnik, hogy a csődbe jutott feldolgozóknál próbálkozhatnak sikerrel a termelők. Kormányzati beavatkozás is kellett ahhoz, hogy a gazdálkodók a magukénak mondhassák a Parmalat székesfehérvári tejüzemét, az izsáki pezsgőkészítő céget, valamint a múlt héttől a Zalabaromfi Rt.-t.