Átlagosan vagyonuk negyedét veszítették el az utóbbi hetek alatt a magyarországi tőzsdei befektetők. Legalábbis ezt jelzi a Budapesti Értéktőzsde mutatója, a BUX index. (A BUX a pesti tőzsdén lévő részvényekből összeállított csomag; ezzel fejezhető ki, hogy mennyit emelkedik vagy éppen esik a tőzsde. A legnagyobb súllyal az úgynevezett blue chipek, az OTP, a Mol, a Richter, a Matáv-Telekom szerepelnek benne, tehát ezek emelkedése vagy esése mozgatja leginkább a mutatót, mondhatni: 99 százalékban.) Míg május elején több mint 25 ezer pont volt az irányadó mutató értéke, addig a hét elejére 19 ezer pont alá esett be. A zuhanás 26 százalékos. Nem tudni azonban, hány napig tart még az esés. Szakértők szerint a külföldiek pénzkivonása nem biztos, hogy megállt, így hosszabb távon – jobb esetben – tartós stagnálást vagy igen enyhe emelkedést valószínűsítenek az elemzők. Hazánk szempontjából a zuhanás intő jel arra, amire már a Magyar Nemzeti Bank is felhívta a figyelmet: van lehetőség a tőkekivonásra.
Egyébként hozzávetőleg 7000 milliárd forint a tőzsdei parketten forgó értékpapírok összértéke, és ebből 280 milliárdot érhet a lakosság kezében lévő részvények állománya – derül ki a jegybank legutóbbi statisztikájából. Kik vásárolnak a pesti börzén? Főként a külföldiek. Mint említettük, az MNB kimutatásai szerint a részvények 80 százaléka az ő tulajdonukban van, a papírok alig négy százaléka van a háztartásoknál. Hozzávetőleg a részvények három százalékát birtokolják a hazai biztosítók és nyugdíjpénztárak, míg a fennmaradó hányad az úgynevezett pénzügyi befektetőké, például a befektetési alapoké. Az említett arányszámok régiós viszonylatban is alacsonyak – a Lajtán túl a lakossági megtakarítások 20–35 százaléka részvényben fekszik – , nyugat-európai összevetésben pedig elképesztően nagy lemaradásról tanúskodnak. Jogos a kérdés: miért tartja magát távol a magyar ember a tőzsdétől, és mibe fekteti a pénzét? Nos, kétféle magyarázat létezik.
Részint honfitársaink keveset takarítanak meg, és a spórolt pénzt inkább bankbetétbe helyezik, másrészt az 1998-as orosz válság nyomán sok magyar kisbefektető pórul járt. Előbbi kapcsán érdemes a GKI gazdaságkutató felméréséből idézni: a hazai háztartások 56 százaléka egyáltalán nem takarít meg, 15 százaléka bár képes rá, a pénzt egyáltalán nem fekteti be, s 12 százalék nem is törődik a kérdéssel. A fennmaradó 17 százalék tudatosan alakítja ugyan a megtakarításait, ám nem fekteti be korszerű formába. És sokaknak az emlékezetükben él az is, hogy az első valódi nagy krach, az orosz válság kisöpörte a piacot. A krízis idején több százan vesztették el vagyonukat, el kellett adniuk a házukat, autójukat, mert veszteségeik az árfolyamzuhanás miatt jelentősen túllépték letétük nagyságát.
A kimutatások szerint nyolc éve még a háztartások kilenc százalékának voltak részvényei. Jelenleg a börzén forgó papírok alig négy százaléka van a családoknál. A kialakult helyzeten tovább ront az ősztől bevezetendő árfolyamnyereség-adó, amelynek mértéke húsz százalék lesz, ami aligha készteti vásárlásra a hazai polgárokat.
Akárhogyan is, jelenleg csak a merészebbeknek ajánlják az elemzők a magyar részvények vásárlását. Bár szakértők elsősorban a külföldi hatásokkal indokolják az árfolyamok esését, a magyar kormány intézkedései, valamint a reálgazdaság helyzete is játszik némi szerepet az esésben. Annál inkább is, mert néhány cég nyereségességét valószínűleg lerontják majd a megszorítások.
A Financial Times a magyar piac zuhanásáról azt írta: kevés hasonló történt. Részben nemzetközi, részben hazai okok miatt az egyik legerőteljesebben sújtott ország Magyarország volt az előző hetek piaci korrekciójában – írta a pénzügyi napilap szerdai számában. A Financial Times utalt a jelentős hazai részvény- és devizapiaci korrekcióra, és megjegyezte azt is, hogy május ötödike óta a BUX 26 százalékot zuhant, a múlt csütörtöki hiánybejelentés óta a forint pedig csaknem három százalékkal két esztendővel ezelőtti mélypontja alá esett.
origo.hu
Üzentek Magyar Péternek: A gyermeknevelés és a gyermekvédelem nem politikai show-műsor
