Prostituáltakkal pereskedik az adóhivatal

A Baranya Megyei Bíróságon ma kezdődik annak az egyedülálló közigazgatási pernek a tárgyalása, amelyet prostituáltak indítottak az APEH ellen. A lányok azt kifogásolják, hogy az adóhivatal mulasztási bírsággal sújtotta őket, mert nem váltották ki az adószámukat, holott jövedelemszerző tevékenységet végeznek. A felperesek szerint a szexuális vállalkozás előírásszerű folytatása jogi nonszensz, hiszen a prostituáltak többségének nincs lakása, tehát nem tudnak mit székhelyként bejelenteni. Fő érvük azonban az, hogy az alkotmány és nemzetközi egyezmény is tiltja, hogy a hatóságok nyilvántartást vezessenek a prostituáltakról. Az adatvédelmi biztos most lezárult vizsgálata rögzítette: a rendőrség és az APEH is szabálytalanul kért adatokat az örömlányoktól. A Baranya Megyei Főügyészség emiatt nyomozást folytat jogosulatlan adatkezelés címén.

A jelenleg már több szálon futó különleges jogi vitát a Baranya megyei hatóságok szokványosnak látszó ellenőrzési akciója váltotta ki. A hivatalok a környék önkormányzatainak kérésére elhatározták, hogy megpróbálnak erélyesebben fellépni a 6-os út környékén vendégekre vadászó örömlányok ellen. A prostituáltak állandó jelenléte ugyanis erősen irritálta a lakókat, s így van ez most is. Papp Judit, Pécs főjegyzője kérdésünkre azt mondta: a városból jórészt sikerült kiszorítani a lányokat. Nagy részük 16 év körüli, nem egy közülük állami gondozott, vagy az volt.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos most lezárult vizsgálatából úgy látszik, a hiba oka az lehetett, hogy a hatóságok nem együttesen léptek fel. Csak a rendőrség ellenőrzött – igazoltatott –, s vett fel adatokat. Ám olyan jegyzőkönyvet töltött ki, amilyen a jog szerint nem is létezhet. Abban ugyanis az úgynevezett helyszíni kikérdezés alapján esetenként feltüntette, menynyi a tarifa, mekkora a forgalom, kik a futtatók, s kik az állandó vendégek név és rendszám szerint. Rögzítették a rend őrei az adóazonosítót – ha volt – s a tb-kártya számát is. Majd az adatokat továbbították az adóhatóságnak. Az APEH megyei igazgatósága ezután szintén ellenőrzést végzett. Ám a hatáskörébe tartozó pénzügyi, jövedelmi adatokon kívül kíváncsi volt a lányok egészségi állapotára is, kérte tehát az orvosi igazolványukat.
Az adatvédelmi biztos konklúzióként azt vonta le, hogy Baranya megyében mindkét hatóság megsértette a célhoz kötöttség elvét, mert olyan adatokat is felvettek a nyilvántartásukba, amelyekre a saját eljárásukhoz nem volt szükség. Jogsértő volt az adattovábbítás is. A biztos azt természetesen nem kifogásolta, hogy az adóhivatal a saját adatai alapján – a maga hatáskörében – eljárást indítson.
A balul sikerült hatósági fellépés következményeként a Baranya Megyei Főügyészség nyomozást indított jogosulatlan adatkezelés címén. Mint Varga-Koritár György megyei főügyész lapunknak elmondta, várhatóan egy hónapon belül derül ki, hogy a rendőrség vagy az APEH valamelyik munkatársa személy szerint felelős-e a jogsértésekért. Bális Eszter, a megyei főkapitányság szóvivője úgy nyilatkozott: tudomásul veszik az adatvédelmi biztos megállapításait, s a jövőben aszerint járnak el. Békés megoldásra törekszenek, szeptemberben konferencián vitatják meg, mit tehetnek a prostitúció visszaszorításáért.
A szeptember még messze van, addig is meg kell élni valamiből – reagált a tervre Földi Ágnes, a Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesületének vezetője. Az elnök úgy látja, a kapitányság visszavág: más módszerekkel, de folyamatosan ellenőrzi a környéket. Igazoltatáskor már nem vesznek fel jegyzőkönyvet, mint korábban, hanem csak érdeklődnek és jegyzetelnek. Hiába mondják a lányok, nincs vőlegényük, élettársuk, stoppal érkeztek a helyszínre – a rendőr az ellenkezőjét próbálja bizonyítani, és egyre csak az élettársról kérdezősködik. Földi Ágnes elmondta, a lányok nem a tiltott területen várakoznak, tehát nem követnek el jogszabályba ütközőt. Ami pedig az adóhatóság álláspontját illeti, azt az egyesület vezetője érthetetlennek tartja. Úgy gondolja, hiába iktatták be a szolgáltatások jegyzékébe a szexuális vállalkozást mint máshová nem sorolt egyéb tevékenységet, azt képtelenség előírásszerűen folytatni. A prostituáltak 90 százalékának ugyanis nincs lakása, a székhely megjelölése nélkül pedig nem lehet kiváltani az adószámot, a vállalkozói igazolványt. Ha más lakását próbálná bejelenteni valaki, a lakástulajdonos csakhamar a vádlottak padján találná magát, hiszen az üzletszerű kéjelgés elősegítése – a lakás rendelkezésre bocsátása – bűncselekmény. Nem lehetnek vállalkozók azok sem, akiknek netán van lakásuk, mert ha kiskorú gyermeket nevelnek, a vállalkozás folytatásával elkövetik a kiskorú veszélyeztetésének bűntettét. Földi Ágnes szerint Magyarországon jelenleg legalább két öröklakás kellene ahhoz, hogy valaki szexuális vállalkozó legyen. Akinek viszont két öröklakása van, az nem megy el prostituáltnak. Az egyesületi vezető emellett álszent megnyilvánulásnak tartja, hogy az önkormányzatok a törvény tiszteletét követelik meg a prostituáltaktól. A helyhatóságok ugyanis immár hét esztendeje alkotmánysértő mulasztásban vannak. Nem jelölték ki a türelmi zónát ott, ahol a prostitúció tömegessé vált.
Az APEH több lányra is 50-50 ezer forintos mulasztási bírságot rótt ki azzal az indokkal, hogy nem váltották ki adószámukat. Az érintettek ezt megfellebbezték, majd a jogerős adóhatározat ellen pert indítottak. A Baranya Megyei Bíróság ma kezdi meg az ügy tárgyalását. Az APEH illetékese a konkrét ügyekről nem nyilatkozott, annyit közölt, hogy ilyen esetük még nem volt. Az adóhatóság jogi szakértője pedig lapunknak azt mondta: a prostituáltak is kötelesek bejelenteni jövedelemszerző tevékenységüket, akár vállalkozók, akár nem, mert ők is adóalanyok. Mind áfát, mind pedig személyi jövedelemadót fizetniük kell.
Abszolút precedensről van tehát szó. Árva Tamás ügyvéd, a prostituáltak jogi képviselője ezt azzal támasztotta alá: emberi jogi szempontok kerültek összeütközésbe az adójogiakkal. Adót minden jövedelem után fizetni kell ugyan, a New Yorkban 1950-ben megkötött nemzetközi egyezmény azonban tilalmazza, hogy a hatóságok nyilvántartást vezessenek a prostituáltakról. Emiatt fordultak többen is bírósághoz a mulasztási bírságot kirovó döntés ellen.
Az idehaza 1955-ben ratifikált nemzetközi egyezmény az emberkereskedést és mások prostitúciójának kihasználását tiltva írja elő, hogy az államok kötelesek minden olyan rendelkezést, gyakorlatot megszüntetni, amely a prostituáltak külön nyilvántartását, ellenőrzését tenné lehetővé. Péterfalvi Attila szerint az adóügyi regiszter nem a különösen védett, szenzitív adatnak minősülő szexuális szokások megismerésére szolgál, hanem a közteherviselést segíti elő. Árva Tamás ügyvéd viszont úgy véli, valószínűleg az Alkotmánybíróság mondja majd meg, mennyiben választható szét a két fogalom a szexuális vállalkozást folytatók esetében.
A pertől függetlenül is kérdés, mi legyen a prostitúcióval idehaza. Pécs főjegyzője azt mondta: nem véletlen, hogy a szervezett bűnözés elleni fellépésről szóló 1999-es törvényt nem alkalmazzák az önkormányzatok a gyakorlatban. Eddig csak Nyíregyháza és Miskolc próbált türelmi zónát kijelölni – nem sok sikerrel. A főjegyző szerint az önkormányzatoknak segélyre sincs pénzük, nemhogy arra, hogy utat, villanyt vigyenek olyan helyekre – a vigalmi negyedekbe –, amelyeknek a fenntartása a prostituáltaknak is megfelelne, s a lakosságot sem zavarná. Úgy véli, fel kellene mondani a New York-i egyezményt, hogy a vállalkozók bordélyházban folytathassák tevékenységüket.
Ennek az esélye azonban ma a nullával egyenlő. Az egyezmény ugyanis az emberi jogok sérelmének tartja, ha valaki kiközösíti az ilyen foglalkozást űzőket, s főként ha a jövedelmükből él. Ennek nyomán törölte az Országgyűlés 1994-ben a büntető törvénykönyvből az üzletszerű kéjelgés bűntettét. A szexuális szolgáltatás ma csupán szabálysértés, de csak akkor, ha valaki tilalmazott helyeken próbál kuncsaftot szerezni, tehát például iskola, templom közelében vagy közvetlenül az utak mentén várakozik.