Új egyensúly néven tette közzé szombaton Gyurcsány Ferenc azokat a megszorításokat és kedvezőtlen államháztartási adatokat, amelyek kimaradtak a csupán általánosságokat tartalmazó kormányprogramból. A nadrágszíjmeghúzó lépéseket tartalmazó törvényjavaslatokról már ma határoz a frissen megalakított gazdasági kabinet. A kormányzati túlköltekezés miatt meghozott adó- és áremelések elemzők szerint már az idén éreztetik negatív hatásukat, jövőre azonban a szigorítások miatt biztosan csökkenni fognak a reálbérek, és esik az életszínvonal is. Gazdaságkutatók emellett arra hívják fel a figyelmet, hogy a szigorítások a korábban gondoltnál jobban és szélesebb körben érintik majd a lakosságot. Gyurcsány Ferenc az intézkedéscsomag hatásaként öt százalékra gyorsuló jövő évi inflációt jósolt, az előrejelzések szerint ugyanakkor a pénzromlás üteme – elsősorban az élelmiszerek és a rezsiköltségek drágulása, valamint a forint várható gyengülése miatt – meghaladhatja még ezt a mértéket is.
Suppan Gergely, a Takarékbank Rt. elemzője lapunk érdeklődésére kifejtette: a hiánycsökkentő intézkedések jelentősen növelik az inflációt, egyben visszafogják a lakossági fogyasztást. Suppan az államháztartás jelenlegi állapota miatt kizárta a jegybanki alapkamat csökkentésének lehetőségét, és elképzelhetőnek nevezte, hogy jelentős fogyasztóiár-emelkedés esetén a jövő év elején a Magyar Nemzeti Bank az alapkamat emelésére kényszerül.
A jelenleginél gyengébb euróárfolyamot jelzett előre a megszorítások kapcsán Palócz Éva. A Kopint-Datorg Rt. tudományos vezérigazgató-helyettese az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az alapkamat alakulását részben a külföldi befektetők reagálása határozhatja meg, részben pedig az, hogy a jegybank miként értékeli a kiigazítási program hiánycsökkentő hatását az inflációra. Az alapkamat emelkedése esetén a lakossági hitelek drágulására lehet számítani.
Visszaesik a növekedés
Két százalékponttal lassítják le 2007-ben a gazdasági növekedés ütemét a most bejelentett szigorító intézkedések – ismerte el tegnap Veres János pénzügyminiszter, aki jövőre 2,5 százalékos gazdasági bővülést jelzett előre. Gazdaságkutatók ennél nagyobb mértékű viszszaesést sem tartanak kizártnak. A pénzügyminiszter által bejelentett növekedési ütem a jelenlegi előrejelzések alapján azt jelenti, hogy jövőre az új uniós kelet- és közép-európai országok közül hazánk gazdasága nő majd a leglassabban.
Elemzők a megszorító program féloldalasságát is kifogásolták, elkerülhetetlennek nevezve, hogy a kormány a mostaninál nagyobb mértékű kiadáscsökkentést hajtson végre. Csaba László közgazdászprofesszor arra hívta fel a figyelmet, hogy a miniszterelnök által bejelentett döntések egyoldalúak, s a bevételnövelő intézkedések mellett a kiadási oldalon több szigorításról kellett volna határozni. Rámutatott: fontos üzenet, hogy a politikai osztály hajlandó spórolni önmagán, ám ezek a lépések, mint például a parlamenti képviselők juttatásának csökkentése, csak szimbolikusak.
A foglalkoztatást terhelő adók nemzetközi összehasonlításban eddig is kiugróan magasak voltak hazánkban, a mostani megszorítások alapján azonban tovább távolodunk az átlagtól. A munkát terhelő adók Magyarországon tavaly a GDP 19,5 százalékára rúgtak, ez az arány azonban a tételes egészségügyi hozzájárulás fennmaradása, az egészségbiztosítási járulék növekedése és a munkavállalói szolidaritási járulék emelése miatt jövőre romlani fog.
Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének budapesti elnöke lapunknak hangsúlyozta: az egyensúly tartós javításához elengedhetetlen a foglalkoztatottsági szint, azaz a járulékfizetők számának jelentős emelése, a mostani intézkedések azonban ennek éppen az ellenkezőjét váltják ki. Mint mondta, az élőmunka terheinek további növelése kevesebb termelést, ezáltal kevesebb munkahelyet és élénkebb feketegazdaságot eredményez, így a magyar gazdaság versenyképessége tovább romlik.
A magyarországi vállalkozások versenyképességének romlását jósolta László Csaba korábbi pénzügyminiszter is, aki a hatmillió forint feletti jövedelmekre kivetendő négyszázalékos szolidaritási adó és a cégek által fizetendő négyszázalékos szolidaritási adó létjogosultságát kifogásolta. László Csaba úgy vélekedett, a szolidaritási adó helyett jobb megoldás lenne az áfa mértékének további két százalékpontos emelése.
Tovább csúszik az euró
Az euró magyarországi bevezetésének további késlekedését vetítik előre mind az Új egyensúly programban meghatározott hiánycélok, mind pedig a hét végi kormányzati nyilatkozatok. Noha a hivatalos program az idei évre nyolc-, jövőre öt-, míg 2008-ra 3-3,5 százalékos államháztartási hiányt ígér, Gyurcsány Ferenc szombaton már azt üzente az elemzőknek, hogy a deficitcél felfelé módosulhat. Egyúttal azt is egyértelművé tette, hogy a múlt héten bejelentett rekordnagyságú hiány nem tartalmazza az állami vállalatok adósságátvállalását. A MÁV és a BKV adósságainak átvállalását Gyurcsány a következő két év alatt elintézendő feladatok közé sorolta.
A költségvetésben uralkodó kaotikus állapotokat jól szemlélteti, hogy a szombaton közzétett program szerint az államháztartás idei hiánya megszorító intézkedések nélkül megközelítené a GDP 9,6 százalékát a korábban bejelentett 4,7 helyett. A több mint ezermilliárd forintos eltérést Veres János tegnap nem részletezte. Mint mondta, akkor adnak erről hivatalos tájékoztatást, ha már megszülettek az egyensúlyjavító döntések. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a pénzügyminiszter csütörtökön még ezermilliárd forintos eltérésről adott tájékoztatást, két nappal később egy elemzői háttérbeszélgetésen azonban a portfolio. hu internetes portál tájékoztatása szerint már 1100 milliárd forintot elérő különbségről beszélt.
A közös uniós valuta átvételét illetően Veres János tegnap mindössze „majdani euróbevezetést” említett. Némileg pontosabban fogalmazott Gyurcsány Ferenc, aki a Reutersnek adott, tegnap megjelentetett interjújában úgy fogalmazott: az euróbevezetés ideális ideje valahol 2010 közepe és 2011 közepe-vége között van. Ezzel a kormányfő lényegében elismerte, hogy a 2010. január 1-jei euróbevezetési cél nem feltétlenül tartható, s egyéves csúszás valószínű.
Alkotmányossági aggályok?
Alkotmányba ütközhet a társaságiadó-átalány, az úgynevezett elvárt adó, valamint a vállalkozások házipénztárának megadóztatása – mutatott rá Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A társaságiadó-átalány bevezetése után minden cégnek, még a veszteséges vállalkozásoknak is le kell róniuk egy, „a fennmaradáshoz minimálisan elvárható” nyereség utáni adót. A gyakorlatban ez úgy néz majd ki, hogy a társaság által eladott termékek, illetve szolgáltatások árából levonják a beszerzési költségeket, s a különbözet két százalékát kell megfizetni. A házipénztár adóztatása januárban indul. Ekkortól húszszázalékos adót vagy bírságot kell fizetniük azoknak, akiknek a pénztárában az APEH több pénzt talál, mint amennyi az adóellenőrök szerint üzletileg indokolt lenne.
A két módosítást Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke ugyan nem tartotta alkotmányellenesnek, kételkedett azonban abban, hogy ezek a lépések valóban érezhető segítséget nyújtanak majd a költségvetésnek. A házipénztárak megadóztatása ráadásul egy sor kétséget is felvethet a szakember szerint, hiszen vannak olyan vállalkozások, amelyek a sajátos magyar viszonyok miatt tényleg kénytelenek komolyabb mennyiségű készpénzt tartani a pénztárban. Ráadásul problémát jelenthet, hogy az adóhivatal majd nem azt nézi meg, mennyi pénz van a kasszában év végén, hanem azt, mennyi volt az év átlagában. Vadász Iván úgy látja, hogy a kétszázalékos társaságiadó-átalány bevezetése önmagában nem túl érdekes, a társasági adó emelése azonban elriaszthatja a külföldi befektetőket.
Az eddigi néhány száz esettel szemben jövőre tízezer vagyonosodási vizsgálatot kíván az adóhatósággal elvégeztetni a kormány. Ennek során az adóelévülés öt plusz egy évén belül összevetik az adózó vagyoni helyzetét az előző években bevallott jövedelmével. Mivel a szigorított vizsgálatok miatt az APEH-nél az eddiginél lényegesen nagyobb kapacitásra van szükség, Veres János bejelentette: az ehhez szükséges pluszforrásokat az adóhatóság részére biztosítani fogják.
vitályos eszter
Karácsonyi köszöntőben jelentette be az új kormányzati támogatásokat Vitályos Eszter + videó
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!