A győzelem, amely romhalmazzá tette Budát

Buda visszafoglalása 1686-ban nemcsak katonai fordulópontot jelentett, hanem a város teljes pusztulását is magával hozta. A hónapokig tartó ostrom során a vár és az alsó város épületeinek döntő része romba dőlt, a lakosság eltűnt, és a középkori Buda világa végleg lezárult. A győzelem ugyan felszabadította Magyarország középső területeit az oszmán uralom alól, de egyúttal elindított egy lassú, fájdalmas újrakezdést, amelyből már egy egészen más szerkezetű, más lakosságú város született újjá.

Buda ostroma Frans Geffels 1686-ban készített festményén Fotó: Wikimedia Commons

A döntő roham napja

A keresztény szövetség csapatai 1686 júniusának közepén kezdték meg az ostromot. A vár alá mintegy hetvenezer katona érkezett Európa számos térségéből. A nemzetközi haderőt Lotharingiai Károly és II. Miksa Emánuel irányította az oszmán védelem ellen.

Lotharingiai Károly herceg, az ostromló keresztény sereg főparancsnoka Fotó: Wikimedia Commons

A várban nagyjából tizenkétezer–tizenötezer fős, jól szervezett oszmán helyőrség tartotta az állásait. 

A védők hónapokon át ellenálltak a folyamatos tüzérségi tűznek. A végső roham szeptember másodikán indult meg a súlyosan megrongálódott falak ellen. A támadók egyszerre több ponton törtek fel a bástyákra. Arnót Abdi Abdurrahman pasa az utolsó pillanatig vezette a védelmet, és a közelharc során esett el a vár kapujánál.

Buda visszafoglalása és a pusztítás képe

A katonai győzelem súlyos pusztítással járt. A hónapokig tartó ágyúzás és a belső lőporraktárak felrobbanása romba döntötte az egykori királyi palotát. A sűrűn beépített városrészekben hatalmas tűzvészek pusztítottak.

A lőporraktár felrobbanása az 1686-os ostrom idején, egykorú metszeten  Fotó: Wikimedia Commons

A gótikus templomok és az oszmán dzsámik egyaránt kiégtek. Buda visszafoglalása után az épületek döntő része lakhatatlanná vált. A füst napokig beborította a Dunát, miközben a középkori város elpusztult.

A város lakosságának eltűnése

Az ostrom végére a vár polgári lakossága nagyrészt elpusztult vagy elmenekült. 

Az életben maradt muszlim lakosok elhagyták a romokat. 

A győztes katonák fosztogatása tovább rontotta a helyzetet.

Az utolsó budai oszmán helytartó, Arnót Abdi Abdurrahmán pasa is elesett a harcokban  Fotó: Wikimedia Commons/Benczúr Gyula

A Vár korábbi magyar polgári lakossága ekkorra már nem létezett. A város társadalmi szerkezete a hódoltság évtizedei alatt átalakult, és az ostrom lezárta ezt a folyamatot. Buda visszafoglalása így nemcsak katonai, hanem mély demográfiai törést is jelentett.

Újjáépítés a régi alapokon

Az újjáépítés nem egyik napról a másikra kezdődött meg. A közigazgatás átszervezése után a romos város lassan népesült be újra. Az érkezők többsége német nyelvterületekről települt be.

I. Lipót császár és magyar király zömében német telepesekkel népesítette be a rommá vált és kihalt Budát Fotó: Wikimedia Commons

Az új házak építői nagyrészt a középkori alapfalakat, telekhatárokat és utcavonalakat használták fel. 

A barokk homlokzatok mögött régi szerkezetek maradtak meg. Ez a folytonosság ma is felismerhető a Várnegyed utcáin és épületeiben.

Buda visszafoglalása utáni új korszak

A pusztítás ellenére Buda visszafoglalása vetett véget az oszmán uralomnak Magyarország középső részén. A katonai diadal nem hozott azonnali fellendülést. A város újjáépítése évtizedekig tartott, miközben új szerepet kapott a Habsburg Monarchia keretein belül.

Az ostrom szinte teljesen elpusztította a várost   Fotó: Pinterest

A romok fölött egy más szerkezetű, más lakosságú, de európai léptékű város kezdett kialakulni. Ez a lassú újrakezdés alapozta meg azt a Budát, amely már nem a középkori királyság fővárosa volt, hanem egy új történelmi korszak központja.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.