Reformkor az MTA-n

Megalakult a – gazdasági lobbi által sokat és hevesen támadott – Magyar Tudományos Akadémia reformbizottsága az MTA elnökének vezetésével. Vizi E. Szilveszter tegnap újságírók előtt kijelentette: reméli, hogy elképzeléseik találkoznak a kormány felelősségteljes akaratával.

A profi és saját akadémiai intézményhálózatoknak jövője van, így gondolják ezt a nagyvilágban Ausztriától Tajvanig – szögezte le az MTA elnöke. Ezt bizonyára azért is fontosnak tartotta hangsúlyozni, mert a médiában olyan vélekedések is megjelentek, amelyek a kutatóintézetek privatizálását, egyetemekbe integrálását, vagy többségük „fölszántását, sóval behintését” szuggerálják. Egyes kommentárok szerint Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter áll a bírálatok hátterében.
Az akadémia vezetői tegnap bejelentették: az akadémiai reform továbbviteleként felállt a reformbizottság. Pléh Csaba főtitkár-helyettesre bízták annak a bizottságon belüli operatív csapatnak a vezetését, amely szeptember elejére elkészíti az októberi közgyűlés előtt megvitatandó reformcsomagot. „Az Akadémia nem mond le arról, hogy az egész magyar tudományos élet hitelesítő és minőségbiztosító szerepe megmaradjon” – hangsúlyozta a főtitkárhelyettes.
Miközben az Európai Unió versenyképességi bizottsága 2003-ban azt irányozta elő, hogy 2010-re a tagországok 3 százalékot költsenek kutatásra és fejlesztésre, hazánkban az elmúlt két évben 0,9 százalék alá csökkent az állami költségvetési támogatáshányad – nehezményezte az MTA elnöke, aki ugyanakkor úgy nyilatkozott: Hiller István új oktatási és kulturális miniszterrel való személyes találkozása után lát reményt annak kormányzati belátására, hogy támogatni kell a magyar tudományt, amely jelenleg háromszor olyan jól teljesít, mint a magyar gazdaság.
Kérdésünkre, sikerül-e majd szót érteni Kóka miniszterrel, az elnök azt felelte: „Nem tudok elfogadni semmi olyan méltánytalan megjegyzést, kritikát, amely minden alapot nélkülöz, ugyanakkor a megegyezés őszinte híve vagyok.”