Sólyom tágítaná mozgásterét

A köztársasági elnök a március 15-i kitüntetések kapcsán, az ünnep előestéjén fordult az Alkotmánybírósághoz. Az alaptörvény értelmezését kérve arra vár választ: megtagadhatja-e az államfő a miniszterelnök által előterjesztett névsor aláírását, s ha igen, milyen indokkal teheti ezt. Úgy tudjuk, az AB a nyári szünet előtt meghozza döntését, így augusztus 20. előtt nem ismétlődhet meg a korábbi affér.

A köztársasági elnök hivatala március 13-án tudatta: Sólyom László az Alkotmánybírósághoz fordult. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyanis az államfő ellenvetései után is ragaszkodott ahhoz, hogy az ünnep alkalmából magas állami kitüntetést kapjon Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökhelyettese, Marjai József hajdani miniszterelnök-helyettes és Mosonyi Emil mérnök, a bősi vízlépcső tervezője. Fenntartásainak hangoztatásával a köztársasági elnök aláírta ugyan a kormányfő előterjesztését, s vitáktól övezve át is adta a kitüntetéseket, ám tisztázni kívánta alkotmányban megszabott jogkörét.
Sólyom László beadványa szerint az államfő a kitüntetések adományozásakor is ellensúlyt képvisel a végrehajtó hatalommal szemben ugyanúgy, mint az egyéni kegyelem gyakorlásakor. Az elnök úgy véli, jogköre nem merülhet ki a kitüntetésre előterjesztett lista formai jegyeinek ellenőrzésében. Vagyis, az államfő nincs arra kötelezve, hogy tartalmi elemzés nélkül, automatikusan kézjegyével lássa el az előterjesztést. A címek, kitüntetések, érdemrendek adományozásakor is figyelemmel kell lennie a nemzeti egységre és az államszervezet demokratikus működésére. „A köztársasági elnök akkor tudja betölteni szerepét, ha az alkotmány értékrendjét saját értelmezése szerint érvényesíti” – olvasható a bírákhoz címzett kérelemben. Az indoklás szerint csak így kerülhető el, hogy az államfő a jogon nagyrészt túlmutató, erkölcsi tartalmú hatásköreit gyakorolva elveszítse erkölcsi integritását.