Káldy Zoltán (1958–1987 között püspök) Pécsi fedőnéven, Ottlyk Ernő (1967–1982 között püspök) Szamosi fedőnéven, Nagy Gyula (1982–1990 között püspök) Gyulavári és Egresi fedőnéven, Várady Lajos (lelkész-esperes) pedig Papp István fedőnéven volt beszervezve az állambiztonsági szervek által – derült ki az egyház négy hónapja aktív tényfeltáró bizottságának első jelentéséből. Ezenkívül félszáz további – de valóságos névvel még nem párosítható – fedőnevet is publikáltak.
„Véget kívánunk vetni annak, hogy külső kényszerek eredményeként derüljenek ki egyházunk eddig takargatott bűnei” – magyarázta lapunknak Fabiny Tamás, az északi egyházkerület fiatal, újonnan megválasztott püspöke. Hozzátette: ettől fogva az egyház közössége is vizsgázik, hogy – az érthető szomorúságon túl – képes-e majd megbocsátani.
„Azért éppen ezt a négy nevet hoztuk elsőként nyilvánosságra, mert az ő anyagaikat kaptuk meg először kutatási kérelmünk alapján” – közölte érdeklődésünkre Mirák Katalin történész, a tényfeltáró bizottság tagja. Kérdésünkre, hogy az első jelentésben publikált félszáz fedőnévből kiolvasható-e, milyen arányban volt érintett a korabeli evangélikus lelkészi kar, a történész azt válaszolta, ez most még nem megbecsülhető. Az eddig előkerült bizonyító erejű iratokból annyi azonban jól látható, hogy az egyházvezetés felső szintje jelentős mértékben kapcsolatba került az állambiztonsági szervekkel. Megtudtuk, a bizottság a következő lépcsőben a névvel feltüntetett négy személy ügynöki tevékenységét dolgozza fel részletes elemző tanulmányok formájában. Utóbbiak között is megfigyelhető a két ügynökalaptípus: volt, aki egyházának szándékosan nem ártott, de saját karrierjét építette, volt viszont, aki visszaélt azzal, hogy jól ismerte az egyház belső életét, tehát ártott környezetének.
Ukrán vezérkar: eltaláltak egy kőolajterminált a Krasznodari területen















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!