Vészhelyzet

Bár Magyarországon nem keletkeztek közvetlen károk a madárinfluenza miatt, a baromfitermékek pánik okozta árvesztése 15–20 százalékos volt, ami a 15 milliárdos közvetett kár hatvan százalékát teszi ki. A Baromfi-terméktanács májusban lezárta a baromfiágazat piaci helyzetének felmérését. Buknak a baromfi-feldolgozók, a kisbeszállítók a legtöbb helyen múlt év vége óta várják a pénzüket – egyelőre hiába –, és megkezdődtek az elbocsátások is. A termelők körében nagy az elkeseredés, az is előfordult már, hogy konyhakéssel próbálták behajtani a jogos tartozást egy kiskunhalasi vállalkozáson.
A média világgá kürtölte, hogy az Európai Unió majd visszatéríti a károk egy részét, de ez így nem igaz: csupán arról született döntés – ráadásul nem is végleges! –, hogy az unió hajlandó pénzt áldozni a magyar baromfipiac gondjainak enyhítésére, azt is legfeljebb majd szeptemberben, és kizárólag pályázat útján lehet részesülni belőle.
Takács László, a Baromfi-terméktanács igazgatója hangsúlyozta, hogy nem állat-egészségügyi támogatásról van szó. A piaci egyensúly és rend helyreállítását szolgálhatja az a jó esetben hat-, de inkább hárommilliárd forint, amely az uniótól érkezhet. A felröppent sajtóhírekre, hogy lesz kártérítés, hiába küldtek több száz kárigény-bejelentést az elkeseredett magyar termelők a terméktanácshoz, ilyen kártérítés nem lesz, mert nincs miből.
Túl sok a bizonytalanság az uniós támogatás körül is. Döntés csak arról van, hogy kiegészítik Magyarország úgynevezett nemzeti keretét a baromfipiacra fordítható összeggel. Erről végleges döntés június 21-én várható, s nem feltétlenül lehet készpénznek venni a támogatást, ugyanis sem Nagy-Britannia, sem a skandináv, sem a balti államok nincsenek oda azért, hogy az unió áldozzon valamit a madárinfluenza közvetett kárainak enyhítésére. Őket nem érdekli, mert nincsen belső baromfitermelésük. Partner lehet viszont Franciaország, ahol szintén nagy az érintettség.
Ha megszületik a döntés, akkor sincs még sehol a támogatás, lassan őrölnek az uniós bürokrácia malmai: jogszabályt kell alkotni arra nézve, hogy miként, kinek és mennyi forrás lesz elérhető. A magyar költségvetésnek kell megelőlegeznie a teljes öszszeget, amelynek – szigorú elszámolás mellett – csak a felét lehet visszatéríttetni az unióval.
A magyar kormány ráadásul szeretné 2007-re tolni a saját költségvetés terhére tervezett kifizetéseket, hogy ne rontsák még jobban a költségvetési hiány mutatóit – bár a szakminisztériumban ezt nem erősítették meg. Ha az unió erre rábólint, akkor csak jövőre érkezhet a támogatás. Ha lesz kinek odaadni.
Hogy igencsak nagy a baj, bizonyítja a baromfiágazat egyik legnagyobb szereplőjének, a Carnex-csoportnak a bukása. A csoport érdekeltségébe tartozó Zalabaromfi Zrt.-nél le is állt a termelés, igaz, egy-két nap után ismét megindult, de inkább azért, mert elkeseredésükben a beszállítók inkább megadták magukat, és ismét szállítanak, bízva az időközben megváltozott menedzsmentben. És a csodában, amelyből jelenleg több is elkelne a baromfiágazatban…
A Zalabaromfi története tipikus helyzetrajza a válságnak. A madárinfluenza következményeként a vállalatnak a múlt évben 400, 2006 első negyedében újabb 510 millió forintos adósságot sikerült felhalmoznia. A túlélést banki hitelekkel finanszírozták, ennek következtében szinte felszámolásig jutott a társaság. A felszámolás lehetőségét azonban a közgyűlés elutasította, a Carnex-csoport érdekeltségébe tartozó Monopolis Kft. jelképes összegért átruházta a részvények 50,6 százalékos részvénycsomagját a termelők meghatározó részét tömörítő Nyugati Régiós Beszerző és Értékesítő Szövetkezetre, de még ez is majdnem meghiúsult, ugyanis a hitelező bank nem akart belemenni. Jobb belátásra csak azután tért a Raiffeisen Bank, hogy a termelők utcai tüntetésekkel fenyegetőztek. A pénzintézet végül egy kibontakozási terv fejében beadta a derekát, és feltehetően engedélyezi a tulajdonosváltást, azaz a részvények átruházását. A 700 alkalmazottat foglalkoztató baromfi-feldolgozó problémái ezzel korántsem szűntek meg. Igaz, a termelők – majdnem tulajdonosként – ismét szállítanak, de más is követeli a pénzét: a Bábolna Takarmányipari Kft. azzal fenyegette meg a termelőket, hogy felfüggeszti a takarmány szállítását, amennyiben a Zalabaromfi nem egyenlíti ki felhalmozott tartozását.
A szintén Carnex-érdekeltségű Békéscsabai Baromfi-feldolgozó Kft. fölött is tornyosulnak a viharfelhők: felhalmozott tartozásaival több ezer család megélhetése került veszélybe. A dominóelv először mindig a kicsiknél érezteti hatását: megkezdődtek az elbocsátások a kistermelőknél, aztán következnek a beszállítók, és csak végül a Békéscsabai Baromfi-feldolgozó vagy a Zalabaromfi Zrt.
A kiskunhalasi Anser-Farm Kft. hízott kacsát szállított a Békéscsabai Baromfi-feldolgozónak. Tartoznak is neki több mint 400 millióval. Az farm ügyvezetője, Mazányi Géza arról számolt be, hogy a termelők némelyike elkeseredésében már életveszélyesen is megfenyegette.
„Megértem őket, mert helyzetük súlyos, néhány eladósodott termelőnél már kikapcsolták a gázt és a villanyt. Az uniós támogatás, ha lesz, nem segítene rajtam, hiszen tönkrementem. Legkésőbb augusztusban felszámolnak, nem hiszem, hogy valaha is behajthatom az adósságom…”
Magyarországon körülbelül 50 ezer embert érint közvetlenül az amúgy csak közvetett károkat okozó madárinfluenza.

Sz. Sz. László