A magyarországi parlamenti választások tanulságait elemezve Kövér László, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országos választmányának elnöke a többi között elmondta: nagyon sokakat ért meglepetésként az, hogy a szocialisták igazán gyalázatos kormányzati teljesítmény után is győzni tudtak. Ha viszont a kialakult társadalmi viszonyokat nézzük, akkor mindez nem is volt annyira meglepetés, mivel minden a balliberális oldalnak kedvezett. A sajtó ugyan mindig is balra húzott, de korábban azért soha nem muzsikált annyira egyoldalúan és részrehajlóan, mint éppen most. A média és a gazdasági elit ugyan tisztában volt az ország helyzetével, ám erről mélyen hallgatott, illetve falazott. A Fidesz politikusa szerint a kormány megszorító intézkedéseinek legnagyobb kárvallottjai a határon túli magyarok lesznek, az ellenzékben politizáló Fidesz pedig keveset tehet azért, hogy ez másképpen legyen. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke viszont elsősorban a kárpátaljai magyarság áldozatvállalásának a hiányát kifogásolta. Szerinte ugyanis elsősorban ennek tudható be az, hogy a magyarok jelentős része az ukrán pártokra voksolt.
Az ukrán–magyar kapcsolatok perspektívái témakörben Sziklavári Vilmos ungvári magyar főkonzul, Tilki Attila, a Fidesz országgyűlési képviselője, Vinnai Győző nyíregyházi főiskolai docens, EU-szakértő és Brenzovics László, a KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Az előadók egybehangzóan állították, hogy az ukrán–magyar kapcsolatokban mindenekelőtt a határ menti régiók gazdasági együttműködésének van a legnagyobb perspektívája. Szerintük ennek fejlesztésébe uniós pénzeket is be lehet vonni. Nagy reményeket fűznek a két országot összekötő nemzetközi autópálya megépüléséhez, ugyanakkor egyként kifogásolták az ukrán–magyar határon kialakult balkáni állapotokat. Az üzletemberek ugyanis nem hajlandók órákat várakozni a határon, ami kétségtelenül hátrányosan érinti a gazdasági kapcsolatok fejlődését éppen úgy, mint a gyakran változó ukrán törvények is.
A magyar nemzetpolitika feladatairól értekező Németh Zsolt szerint a határon túli magyarság ügyének képviselete nem kis részben külpolitikai kérdés is, ám egyelőre nem igazán látni a magyar külpolitika prioritásait. Az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke úgy véli, hogy a jelenlegi magyar kormány elsősorban az orosz kapcsolatokra helyezi a hangsúlyokat, amit bizonyít Vlagyimir Putyin orosz államfő közelmúltban tett budapesti látogatása is. Az orosz kapcsolatok előtérbe helyezése elsősorban annak a következménye, hogy Magyarország Európa egyik leginkább földgázfüggő országa. A Bush-látogatás idején tárgyalt Magyarországon Alekszej Miller, a Gazprom elnöke, ami akkor, érthető módon, háttérbe szorult, és annak részleteiről nem is tudni semmit, ellenben könnyen előfordulhat, hogy a magyar földgáztározó és hálózatrendszer is a Gazprom részévé válhat. A Fidesz politikusa szerint a magyar–orosz kapcsolatok sajnálatos módon háttérbe szorítják a magyar–ukrán kapcsolatokat, amelyek kétséget kizáróan az Orbán-kormány idején voltak a legszorosabbak. Mindez pedig kedvezőtlenül befolyásolhatja a kárpátaljai magyarság helyzetét is.
origo.hu
Mandela-effektus: Az emlékezet trükkje vagy kollektív tévedés?
