A kabinet felméri, meddig mehet el

Vajon nem az egyházak háttérbe szorítását célozza, hogy a kormány bizottságot hívott össze a vatikáni megállapodás tapasztalatainak belső értékelésére, illetve hogy a Miniszterelnöki Hivatal egy új vallásszociológiai közvélemény-kutatást támogat a Szonda Ipsos közreműködésével? – vetődhet fel az előző Gyurcsány-kormány intézkedéseinek ismeretében is. A bizottság elutasítja a feltételezést.

A gyanú annál is inkább megalapozott, mert a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) egyik valláspolitikai tanácsadója ismét publikálta azt a tételét, amely szerint – más intézményfenntartó felekezetek finanszírozásához is mintául szolgáló – az 1997-es vatikáni megállapodás (VM) alkotmányos aggályokat vet föl. Ráadásul kiszivárgott: a kormány egymilliárd forinttal kurtítaná meg az egyházi iskolák támogatását.
Miután az (vatikáni–magyar vegyes bizottsággal nem összekeverendő) új, kormány által felkért bizottság szerdán megtartotta első ülését, Tamás Pál elnök, aki a tegnapi kormányszóvivői tájékoztató vendége volt, kijelentette: „A munka nem arra irányul, hogy pénzt tartsanak vissza az egyházaktól. A kérdés az, miként lehet a juttatásokat a legigazságosabban, a közvélemény számára a legmegnyugtatóbban elosztani”. A most beharangozott, MeH-finanszírozású, 1500 fős mintavételű vallásszociológiai közvélemény-kutatást a Szonda Ipsos fogja végezni, a kormány által létrehozott bizottság fogja értékelni. A kérdőív azt feszegeti majd, hogy az egyház és az állam, illetve a politikai pártok kapcsolatáról milyen vélekedések élnek. Általában véve pedig a bizottság azt fogja kutatni, hol vannak feszültségek az egyház és az állam viszonyában.
– Nem tartom valószínűnek, hogy tíz éven keresztül bizonyítatlanul maradt volna, ha egy ilyen fajsúlyú nemzetközi szerződésnek alkotmányjogi szempontból fogyatékosságai volnának – jelentette ki érdeklődésünkre Máté-Tóth András, a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi tanszékének vezetője, a vatikáni megállapodás hatásait vizsgáló bizottság tagja. Szerinte a testület prekoncepció nélkül fogja vizsgálni a VM és az állam más egyházakkal kötött hasonló szerződéseinek hatásait, illetve a Szentszéknek a más posztkommunista országokkal kötött megállapodásait. Máté-Tóth rámutatott: lehet, hogy felmerülnek állami oldalról változtatási igények, ám ez nem írhatja felül azt, hogy az egyházi közintézményeket önkormányzati társaikkal azonos támogatás illeti meg. Ráadásul a VM csak közös beleegyezéssel módosulhat. Cáfolta, hogy a bizottság rejtett feladata az volna, hogy érveket szolgáltasson az egyházak mozgásterének szűkítéséhez. Úgy vélte, a jövő héten induló közvélemény-kutatás nem tendenciózus, hiszen kérdéssora megegyezik az 1996-os és 2000-es adatfelvételével, amelyek részben egyházi kezdeményezésűek és finanszírozásúak voltak.