A magyar gazdaság a legsebezhetőbb

A magyar gazdaságnál nincs sebezhetőbb egész Európában – állapítja meg a Financial Times internetes számának elemzése, amely felveti a pénzügyi válság veszélyét is. Tegnapi ülésén ugyanakkor a monetáris tanács nem döntött az irányadó kamatról.

Az előző Gyurcsány-kormány dübörgő magyar gazdaságról szóló fizetett hirdetéssorozatának megjelentetése után néhány hónappal a Financial Times hazánkról szóló tegnapi cikke arra a következtetésre jut, hogy gazdaságunk sebezhetőség tekintetében első helyen áll Európában. A brit napilap a forint 8,5 százalékos romlását, az államháztartás magas finanszírozási igényét (a GDP nyolc százaléka lehet az idén), a folyó fizetési mérleg 8,4 százalékos hiányát, a lakosság devizában történő rohamos eladósodását és a nemzetközi hitelminősítő intézetek leminősítéseit jelölte meg a pénzügyi válság felé mutató helyzet tüneteinek.
*
Az utóbbi négy évben a lakosság eladósodása a GDP durván 50 százalékáról 63 százalékra nőtt, s a problémát tetézi, hogy mindez euróban, svájci frankban és japán jenben történt, így a forintgyengülés újabb, beláthatatlan mértékű terheket ró a lakosságra.
A kormány adóemelési intézkedései ugyan 2008-ra 3 százalékos GDP-arányos hiányt céloznak meg, de ezek a várakozások a Nemzetközi Valutaalap számításai szerint enyhén szólva is túl optimisták, „mivel a közterhek emelésével a gazdasági növekedés sérül, mely újabb gondokat jelent a közkiadások szempontjából”. A Standard and Poor’s tegnap kiadott jelentése szerint is 2008-ban a hazai államháztartási deficit még mindig a GDP 8 százaléka körül fog mozogni. Összehasonlításképpen Bulgáriában idén az első öt hónapban 2,6 százalékos költségvetési többlet keletkezett, mely összhangban áll az egész évre tervezett plusz 3 százalékos rátával.
„A fenyegető kérdés az Európai Unió számára csak az, hogy a magyar problémák milyen mértékben tudnak az országhatáron belül maradni, vagy átragadhatnak az EU más felzárkózó gazdaságaira is” – figyelmeztet a Financial Times elemzése, amely szerint a globális pénzpiacok viharainak kitett országok között „Magyarországnál nem találni sebezhetőbbet”.
A cikk utal Nouriel Roubini és Christian Menegatti közgazdászprofesszorok 14 kelet-közép- és dél-európai országot vizsgáló tanulmányára is, amelyből kiderül, hogy hazánkon kívül a török gazdaság van legjobban kitéve veszélyeknek, bár Magyarország helyzete közgazdasági értelemben a magas ikerdeficit miatt rosszabb.
A Clinton-kormányzat tanácsadója, Roubini professzor a súlyos gazdasági gondok megjelenési formájához a tőzsde 22 százalékos esését is hozzátette: Magyarország egy bekövetkezésre váró baleset című tanulmányát a USA Today napilap is idézte az amerikai elnök budapesti útjának kapcsán, kiemelve, hogy Magyarország jelenleg súlyos gazdasági gondokkal küzd.
A Financial Times budapesti tudósítója, Chris Condon, Dan Mitchell, a Heritage Foundation amerikai jobboldali kutatóintézet munkatársa, Bartha Attila a Kopint Datorg részéről és Cséfalvay Zoltán közgazdászprofesszor részvételével rendeztek tegnap kerekasztal-beszélgetést a Gyurcsány-csomagról és a pénzügyi válságról. Mint azt Gorka Sebestyén biztonságpolitikai szakértő, a rendezvény elnöke kiemelte: a helyzetelemzés konklúziója, hogy a térség többi országához hasonlítva Magyarország az elsők közül az utolsó helyre csúszott. A konferencián felszólalók leszögezték, hogy hazánk a régió egyetlen olyan állama, ahol nem volt elegendő egyetlen megszorító intézkedéscsomag, s egy második nadrágszíj-megszorításra kényszerül, miközben a tíz éve még vonzó befektetési országnak minősülő helyről egyre inkább a környező államokba szivárognak át a befektetők.
A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy a megszorító intézkedések téves irányba viszik a gazdaságot, mivel a hatékonyság és a versenyképesség növelése helyett a lakosságra és a vállalkozókra terhelik az állam pénzügyi problémáinak költségeit.
Egy másik tegnapi budapesti szakmai konferencián Bokros Lajos kiemelte: a kormány mostani, állami bevételeket emelő intézkedései csak arra lennének elegendők, hogy valamelyest ellensúlyozzák a megemelkedő kamatszint államadósságra gyakorolt hatását, azaz hogy az állam finanszírozni tudja az adósságszolgálatot – jelentette az MTI. A volt pénzügyminiszter szerint az állami kiadások jelentős csökkentése nélkül elszáll az esély arra, hogy tartani lehessen az euró bevezetésének 2010-re meghirdetett dátumát.

Marad az alapkamat. Nem döntött az irányadó kamatról tegnapi ülésén a monetáris tanács, így az 6,25 százalék marad. A jövőben azonban fokozatos emelés várható, a testület így igyekszik fékezni az infláció növekedését. Piaci vélemények szerint július 24-én történik meg az alapkamat módosítása.