A csaknem húszmilliárd forintos bevétellel kecsegtető bomba üzlet lehetősége még 2004. december elején adatott meg a győri Rába-Motor Gyártó Kft.-nek (továbbiakban Rába-Motor). A Moszkvai Városi Állami Közszolgáltató Vállalat, a Moszgortransz bérmunkában Rába típusú dízelmotorok gázüzeművé való átalakításával bízta meg a győri Rába-Motort. Átalakított gázüzemű motorokat az orosz főváros tömegközlekedési vállalata által használt Ikarus buszokba szerelnek vissza. Moszkva önkormányzatának képviselő-testülete vélhetőleg azért döntött autóbuszflottájának korszerűsítéséről, mert a gázüzemmódú buszok sokkal kevésbé szennyezik a város levegőjét, mint a benzin, és a gáz Oroszországban igen olcsó üzemanyagnak számít. Figyelemre méltó, hogy Moszkvában sokkal jobban odafigyelnek a környezetvédelmi szempontokra, a főváros levegőjének tisztaságára, mint a magyar főváros közgyűlésében.
De térjünk vissza a Moszgortransz Rába-Motorral kötött üzletére. A szerződés szerint a győri Rába-Motor az első ütemben 48 motor átalakítását vállalta, a bérmunkáért a Moszgortransz 513 600 USA-dollárt fizet. A Moszgortransz azt is vállalta, hogy ötvenszázalékos előleget utal át az előleg-visszafizetési garancia beérkezésétől számított tíz napon belül a likviditási gondokkal küzdő győri cégnek, hogy megkönnyítse a szükséges alkatrészek beszerzését. A Rába-Motornak viszont a garanciális ügyek elbírálására, illetve intézésére képviselőt kell kiküldenie Moszkvába, ahol alkatrészraktárat is létre kell hozni a szükséges garanciális javításokhoz. A képviselőnek a feladata lesz az is, hogy az átalakított motorokkal kapcsolatos szakoktatást is elvégezze. Ebből azonban mind a mai napig semmit nem teljesített a Rába-Motor.
A Moszgortransz nagy reményeket fűzött a győri üzlet sikeréhez, terveik szerint további 1000-1500 motor átalakítására adtak volna megbízást, ha a Rába-Motor sikeresen teljesíti az első ötven darabból álló széria átalakítását. Sőt lehetőség lett volna további orosz városokban – mint például Krasznojarszk – futó Ikarusok motorjainak átalakítására is. A darabonkénti 10 700 USA-dolláros árral számolva, ezerdarabos megrendelésnél 20 milliárd forintot jóval meghaladó üzletről volt szó.
Az alapszerződés szerinti 50 motorból 24 darabot a Rába-Motor annak rendje s módja szerint határidőre le is szállított. Ezután jelentkeztek a gondok, a Rába-Motornál leállt az orosz megrendelés teljesítése. A Rába-Motor, mint említettük, likviditási gondokkal küzdött, hiába kapott előleget, ennek ellenére a gyár a szállítási késedelmet finanszírozási gondokkal magyarázta.
2005 júniusára már sötét felhők tornyosultak a győri cég felett, a Rába-Motor több száz milliós lejárt határidejű adósságot halmozott fel, ezért a cég taggyűlése úgy döntött, végelszámolással megszünteti a társaságot. Májustól bizonytalanná vált a dolgozók bérének kifizetése is, a Rábánál hagyományosan erős szakszervezet tüntetésekbe kezdett, a cég dolgozói feljelentést is tettek, mert „ismeretlen tettesek” nem fizették be a bérük utáni járulékaikat sem.
Mivel a Moszgortransz elégedett volt a leszállított 24 darab átalakított motor minőségével, kereste a lehetőségeket, miként tudna segíteni a kiváló minőségi munkára képes győri cégnek. 2005 júniusában a Moszgortransz üzleti partnerét, a problémát jól ismerő Igor Pavlovics Tuzsilin moszkvai üzletembert kérte fel a gondok elhárítására, mert ő Budapesten is működtet egy képviseleti céget.
A Rába-Motor Kft.-nél is felgyorsultak az események. A cég felszámolási eljárás sorsára jutott, hátrahagyva adósságát és a kifizetetlen béreket, a cég tulajdonosai pedig új céget hoztak létre Rába Diesel és Gázmotor Gyártó Kft. néven (továbbiakban Rába Diesel), a Rába-Motoréhoz kísértetiesen hasonló tevékenységi körrel, amely ha az adósságok tekintetében nem lett is jogutódja a csődbe ment Rába-Motornak, ám a jól csengő Rába márkanevet és a Moszgortransszal kötött, húszmilliárdos bevétellel kecsegetető üzletet mindenesetre átörökítették az új cégre.
2005 júliusában, mivel a Rába-Motor menthetetlenül csődhelyzetbe került, az orosz üzlet megtartása érthető módon nagyon fontos volt a Rába-Motor, illetve a Rába Diesel tulajdonosi körének. A Rába-Motor ekkor, nem tudni, milyen kapcsolatrendszernek köszönhetően, de elérte, hogy Gilyán György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára mint a keleti gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelős kormánybiztos is egy személyben, levelet írjon Joszif Nyikolajevicsnek Ordzsonikidzének, Moszkva főpolgármester-helyettesének. Gilyán György 2005 júliusában figyelemre méltó módon már úgy ír a frissen alapított Rába Dieselről, mint amely cég immár partneri kapcsolatokkal rendelkezik oroszországi vállalatokkal. És ezeknek az együttműködéseknek a legfőbb célja – mint azt levelében megírja Gilyán – „a moszkvai tömegközlekedés modernizálása, a meglévő járműpark üzembiztonságának fenntartása. Ennek keretében elkezdődött az üzemben lévő Ikarus autóbuszok dízelmotorjainak gázüzeművé történő átalakítása”. Gilyán fontosnak tartja Moszkva főpolgármester-helyettesét tájékoztatni arról is, hogy „az eredeti motorgyártó kft. pénzügyi nehézségeit áthidalva tevékenységét jogutódként (sic!) a Rába Diesel és Gázmotor Gyártó Kft. folytatja”. Gilyán György a minisztérium fejléces levélpapírjára írott levelében kijelenti azt is, hogy a Rába Diesel „oroszországi és moszkvai piacbővítési elképzeléseivel, terveivel messzemenőkig egyetértünk és támogatjuk”.
2005. szeptember 29-én Gilyán György államtitkár Moszkvába utazott, ahol más jellegű diplomáciai tevékenysége mellett időt szakított arra is, hogy a moszkvai magyar nagykövetség épületében tárgyalást folytasson a Rába Motor Kft.-vel szemben megingott bizalom helyreállítása érdekében a Moszgortransz egyik vezetőjével, V. A. Artejevvel és munkatársaival, valamint a vállalat által a szerződés sikeres teljesítése érdekében bevont orosz üzletemberrel, Tuzsilinnal. A megbeszélésen Tuzsilin felajánlotta, hogy cége megfinanszírozza a motorok átalakításához szükséges alkatrészek beszerzését. Figyelemre méltó, hogy sem a Rába-Motort, sem pedig a Rába Dieselt ezen moszkvai tárgyaláson nem képviselte senki, pedig mégiscsak egy vagy két magyar magántulajdonban lévő cégnek egy orosz önkormányzati tulajdonban lévő cég üzletéről folytattak részletes tárgyalást a magyar nagykövetségen. A tárgyaláson egyébként érdekes módon a magyar fél részéről nem hangzott el, hogy a Rába-Motor végelszámolás alatt áll.
A Moszgortranszot képviselő Artejev kérésére 2005. október 6-án Budapesten, a GKM-nél, Gilyán György államtitkári szobájában folytatták a tárgyalásokat a felek. E tárgyalásokon a Moszgortranszot már a Sirena International Ltd. nevében Igor Pavlovics Tuzsilin képviselte. E megbeszélésen már részt vett a Rába-Motor végelszámolója, valamint a cég korábbi ügyvezető igazgatója és résztulajdonosa, Szakács József is. Ám nem volt ott a Gilyán úr által oly kedvesen beajánlott Rába Diesel (a Rába-Motor tevékenységének „jogutódja”). Ezeknek az egyeztető tárgyalásoknak a céljuk az volt, hogy a csődhelyzetben lévő Rába-Motor Kft.-nek a Moszgortransz által korábban kifizetett előlegen túl további pénzügyi segítséget adjanak a motorátalakításokhoz szükséges alkatrészek beszerzéséhez.
A Gilyán György államtitkárnál tartott üzleti megbeszélés eredményeként a Sirena International Ltd. elvállalta, hogy teljes egészében megfinanszírozza a motorátalakításhoz szüksége alkatrészek beszerzésének költségeit, amit a szóbeli egyezség alapján a Rába-Motor akkor fizet majd vissza, ha a Moszgortransz a leszállítás után teljesíti a még fennálló ötvenszázalékos fizetési hátralékát.
A Sirena vezetője, Tuzsilin ezen az október 6-i megbeszélésen megkérdezte Gilyán Györgyöt, mi lesz a garancia arra, hogy az általa nyújtott kölcsönt visszatéríti a pénzügyi nehézséggel küszködő cég, miután az megkapja a Moszgortransztól a motorok leszállítása után még járó pénzt, mire Gilyán György államtitkár visszakérdezett: „Az én szavam elegendő garancia-e önnek?” Mire a nagyvonalú válasz az volt: „Az ön szava elegendő.” Csakhogy utóbb kiderült, mégsem volt elegendő.
Gilyán György a Magyar Nemzet kérdésére a leghatározottabban cáfolta, hogy ő szóban garanciát adott volna arra: a magyar magáncég visszafizeti a kölcsönt az orosz cégnek. Gilyán György elmondása szerint az ő szerepe csupán arra korlátozódott, hogy amikor bajok mutatkoztak a szerződés teljesítése körül, az orosz fél kérésére segített leültetni egymással a magyar és orosz üzleti partnereket, azért, hogy a nemzetgazdaság szempontjából is fontos üzlet sikeresen folytatódhasson.
Bármi történt is valójában az államtitkár szobájában, tény, hogy a Sirena az államtitkár által nyélbe ütött megbeszélésen létrejött megállapodás szerint kölcsönözte a szükséges pénzt, és ezután immár a Rába Diesel még le is szállított további 17 motort Moszkvába, a Moszgortransz pedig fizetett is, mint a katonatiszt, ahogy azt az alapszerződésben előírták. Ám ezután megint leálltak a győriek a szállítással, és a maradék nyolc motort sehogyan nem voltak képesek befejezni, sem pedig a kölcsönöket visszafizetni a Sirenának.
Érdekesség, hogy a Rába-Motor és a Moszgortransz közötti szerződés teljesítése érdekében végül a Rába Diesel kapta meg a 2005. október 10-én kelt kölcsönszerződés szerint a 14 600 eurós kölcsönt a Sirenától, majd az október 19-i szerződés alapján újabb 34 508 eurót utaltak át ugyancsak a Rába Dieselnek kilenc motorhoz a gázberendezés beszerzésére, majd újabb 30 674 eurót az utolsó nyolc motor átalakításához.
Ennek ellenére a Rába Diesel képtelen volt a tisztességes üzleti partner szerepét eljátszani, az utolsó nyolc berendezésre kapott pénzt másra fordította, és pénzhiányra hivatkozva meg sem vásárolták a motorátalakításhoz szükséges berendezéseket. A Sirena budapesti képviseletének kereskedelmi igazgatója, igazgatója Stepanian Leon ez év január elején levélben kért magyarázatot arra, hogy a több mint egy hónapja átutalt pénzből miért nem vették meg a szükséges berendezéseket, sőt a korábban leszállított kilenc motorból kifelejtett gázszűrők miatt is panaszt jelentett be.
Ezután Szakács József, ezúttal a Rába Diesel Kft. nevében eljáró vezetőként, nem is válaszolt Stepanian Leon leveleire. Sőt Gilyán György államtitkár sem volt többé elérhető a budapesti Sirena, de a Moszgortransz képviselője, Artejev kérésére sem. Hiába kért segítséget és ajánlotta fel a tárgyalás helyszínéül A. S. Proherenko, az Orosz Föderáció kereskedelmi tanácsosa budapesti kirendeltségük épületét, hiába kért segítséget Moszkva önkormányzata külgazdasági kapcsolatokért felelős bizottságának elnöke, V. I. Kuzin – Gilyán György aktivitása alábbhagyott a nagy moszkvai üzlet körüli bábáskodásban.
A Moszgortransz a második ütemben leszállított 17 motorból még 12-t azonnal kifizetett. Amikor tudomására jutott, hogy az utolsó, Sirena által finanszírozott nyolc motor átalakítása veszélybe került, leállította a kifizetéseket, azzal, hogy amikor az utolsó nyolc darab is megérkezik Moszkvába, kifizeti a még fennmaradó tartozását. A Sirena által nyújtott kölcsönt viszont a Rába Diesel a mai napig nem fizette vissza, sőt nem is állnak szóba a kölcsön visszafizetését kérő cég vezetőivel.
Szakács József, a Rába-Motor volt ügyvezetője és résztulajdonosa, aki később a Rába Diesel egyik vezetője és résztulajdonosa lett, üzleti titokra hivatkozva nem akar válaszolni lapunk kérdéseire. Azt állítja, a cégük nem tartozik senkinek, a Sirenáról pedig még nem is hallott. Azt mondja, az üzlet egyáltalán nem fuccsolt be, a moszkvai motorátalakításokat folytatják.
Azt, hogy milyen cég folytatja és milyen szerződés alapján, nem tudni, hiszen a Rába-Motor felszámolójának, Puskás Bélának a véleménye szerint a felszámolás jelenlegi stádiumában már semmilyen lehetőség nincs egy olyan reorganizációs folyamat beindítására, amely a Rába-Motornál lehetővé tenné a termelés újraindítását. A felszámoló egyébként úgy látja: a Rába-Motornál ez a milliárdos orosz üzlet egyedül a munkahelyüket féltő dolgozóknak volt fontos, senki másnak.
Gilyán György és Puskás Béla felszámoló is egyetért azzal, hogy ez a botrányos üzleti teljesítés nagyon sokat árthat a győri Rábának, amely a nemzeti kincsnek számító márkanevet ilyen felelőtlenül engedte használni egy arra érdemtelen társaságnak, amely különösen az orosz piacon ezzel az üggyel még komoly károkat okozhat a győri Rábának.
Felmerül a kérdés, hogy a felszámolás alatt álló Rába-Motor hitelezői mit szólnak ahhoz, hogy egy húszmilliárdos bevétellel kecsegetető üzletet „jogutódlással” átörökítettek a Rába Dieselhez, miközben az a követelésük megtérülésének a záloga lehetett volna.
Stepanian Leon elmondta, hogy a Rába Diesellel szembeni követelésük behajtása érdekében bírósághoz fordulnak.
origo.hu
Jó az a szóda, de a kockázatait kevesen ismerik!
