A világ öt része

Rejtőzködő Magyarország

Mint az emberi élet lehetséges színtere, a kert egyik ősrégi, de ma is eleven hasonlatunk. Talán eszünkbe sem jut a metafora rendkívül gazdag jelentéstartalma, de ha meggondoljuk, hogy különböző korok milyen sokféle, részben eltérő jelentését domborították ki, rácsodálkozhatunk a hasonlat szemantikai gazdagságára. A barokk kor számára a gondozott kert a tudás, ismeret vagy erény gazdag tárházát jelenti, a XVII–XVIII. századi könyvek „hortus” címei összefoglaló munkát, kézikönyvet jelentettek. Hieronymus Lauretus bencés szerzetes Sylva, seu potius hortus… című könyve a Szentírás rejtett értelmét kutatja, Michael Pexenfelder (1613–1685) jezsuita Hortus Marianusa ugyanezt teszi, különös tekintettel Szűz Mária életére és üdvtörténeti szerepére.
De nemcsak a teológia képviselői használták előszeretettel műveik címében – olykor, némi erőltetés árán, szerkezetében is – a kerthasonlat gazdag jelentéstartalmát, hanem más tudományágak képviselői is. Johann Wonnecken von Kaub híres kompilációja, a Hortus sanitatis, az egészség kertje például az orvosi, patikai tudnivalók világába, „kertjébe” kalauzolja az olvasót. Vagy gondoljunk Balassa Bálint fiatalkori fordítására, melyet „szerelmes szüleinek háborúságokban való vigasztalásokra” készített Bornemisza Péter tanácsára, a Beteg Lelkeknek valo Fweues Kerteczkére. Persze az eredeti munka, Michael Bock Würzgärtlein vor die kranken Seelen című munkája is lelkipásztori, teológiai munka: evangélikus elmélkedés, és valószínűleg a legtöbb barokk hortus könyv is inkább a hittudomány valamelyik ágát képviseli.
Jól illeszkedik ebbe a sorba Jacobus Marchantius lelkipásztor és dékán Hortus pastorum című munkája, amely szentbeszédek készítéséhez, hitoktatáshoz, hitvitához és gyóntatáshoz kívánt segítséget nyújtani. A könyv 1648-as kiadása Petrus Henning költségén jelent meg Kölnben, Petrus Hilden nyomdájában. Valószínűleg nagy kereslet lehetett Jacobus Marchantius művére, hiszen számtalan kiadás készült, Petrus Henning is több megjelenést finanszírozott.
Az 1648-as edíció címlapja szép barokk rézmetszet. Díszes kőkapun át látunk egy újabb kapura, azon keresztül pedig magára a kertre. Az első kapu kétoldalt álló főalakjai Szent Péter és Pál. Péter a mennyország hatalmas kulcsait tartja bal kezében, míg jobbjában egy jókora könyvet markol. Szent Pál jobbjában Jézus monogramja, baljában a kivégzésére utaló kard. A kapu felső részét a hit, remény és szeretet allegorikus nőalakjai díszítik. A külső kapu újszövetségi szimbólumokkal díszített, a belső ószövetségiekkel. Itt Mózes és Ábrahám áll kétoldalt; az előbbi a kőtáblákkal, az utóbbi a vállán vitt áldozati báránynyal. Középen, közvetlenül a kapu előtt egy felhőn lebegő angyal kézen fogva vezeti be a kertbe a hazaérkezett vándort. Maga a kert szigorúan geometrikus elrendezésű: rombusz és téglalap alapú ágyásokból, gondosan, szabályos alakúra nyírt fákból áll. Középen szökőkút, hátul szimmetrikusan ültetett fák. A pontos, fegyelmezett rend, szigorú következetesség a szellem világát, a teológia határozott rendjét jeleníti meg.
Ilyen a könyv szerkezete is. Bizonyos szempontból könnyű benne eligazodni, hiszen mindenütt skolasztikus rend és fegyelem. Az élet azonban sok tekintetben ellenáll ennek a geometriai elrendezésnek, s így végső soron nemcsak a szöveg barokk szóvirágai nehezítik a lényeg megértését, hanem maga a szerkezet is.
Az 1648-as kölni kiadásból Magyarországra is számtalan példány eljutott. Valószínűleg még az első tulajdonos monogramját láthatjuk az egyik példány kötéstábláján – SK NP –, és az 1653-as évszám a könyvnek az ő könyvtárába való bekerülését jelzi. A könyvet később a csíksomlyói barátok használták, az első bejegyzés szerint 1682-től. Néhány apró bejegyzés jelzi, hogy többen is forgatták a Hortus pastorumot, s így a nyomtatás után talán négy-öt évtizeddel megerősítésre is szorult. Ekkor ragaszthatták az első és hátsó kötéstábla belső oldalára azt a papirost, amelyen egy magyar nyelvű szentbeszédtraktátus-töredéket olvashatunk. Szent Antal ünnepén, 1734. június 19-én hangzott el a csíki konventben. Különleges, filozofikus beszéd, valószínűleg a szerzeteseknek íródott, amelyben a szerző a püthagorikus-platonikusok világképének továbbfejlesztett változatát alkalmazta eszkatologikus témájának megvilágítására, s mindezt Szent Antal kapcsán.
Az eredeti elgondolás szerint a világ öt részből áll: mindenek csúcsán a mundus archetypus áll, az isteni világ, ezt követi a mundus angelicus, az angyali, a mundus aethereus, az égi, a mundus elementaris, az anyagi világ és végül a mundus infernalis, az alvilág. Nemcsak a pogány és alkimista nézetekre volt hatással e világkép, hanem a teológiára is: Szent Bonaventura például Lombardus Petrust magyarázva a mundus archetypusnak magát a megtestesült Igét tartja. A XVIII. század elején azonban kicsit szokatlan e világképpel példálózni.
A száz év különbség ellenére az ismeretlen szerző 1734-es szövege mutat bizonyos hasonlóságot Jacobus Marchantius könyvével. Ugyanazt a kimódolt rendet találhatjuk itt is, amely helyenként mintha kifejezetten keresné a gondolatot előrelendítő erőltetett párhuzamokat, csak hogy elmondhasson valamit: „De hogy Szent Gergely doktorral tovabb mennyek, azt mondgya Szent Gergely: és igy ir szent Benedek felöl, hogy a’ Xtus Jesus mint egy kerekded golyobisval mutatta meg az egesz világot. Többet cselekedet D. Szent Antallal midön a’ edes Jesus az egész Világ Ura egy kerek golobison meg jelent. Mint ha ezzel akarta volna jelenteni, haec omnia tibi dabo. Ezeket mind néked adom. Ezt pedig maga cselekedetiböl akarom meg bizonyitani. A Tudos Bölcsek elmelkedese szerint a világ ött félre vagy is reszre osztathatik. Archetipus az az elsö példa. Mundus Angelicus. Angyali. Mundus elementarius. Mundus magnus. A’ nagy világ. Mundus parvus. A’ kis világ. Az elsö mint az elsö pelda maga az Isten. Második Angyali Három rendbeli kar Angyalokbol allo, harmadik a négy éltető állatokbul, negyedik minden teremtett allatokbul. Az ötödik a kis vilag az ember. Mint hogy Szent Antal légyen közönséges a’ mint mondám, méltán kérdhettyük vallyon mely világbol valo…”
Mi köze van Páduai Szent Antalnak a platonikusok világképéhez? Alighanem semmi. Vagy éppen csak annyi, mint a tridenti zsinattal új erőre kapó teológiának a kertészethez.