Újabb aggályok merültek fel a hamarosan életbe lépő adócsomaggal kapcsolatosan. A nemrég elfogadott adócsomag egyik legvitatottabb eleme a minimálisan elvárt adó: miközben gazdasági érdekképviseletek elvi okokból kérik a passzus felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságtól (AB), a szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a törvény életbe lépése egyet jelent a veszteségelhatárolás lehetőségének felszámolásával. Negatív adóalap esetén ugyanis a vállalatok eddig elkülöníthették veszteségüket, és ennek összegével csökkenthették későbbi adókötelezettségüket. Az elvárt adó lényege azonban pontosan az, hogy veszteséges vállalkozások is kötelesek adó fizetésére, amelynek alapja a nettó árbevétel 2 százaléka. Így tehát pozitív adóalap keletkezik ott is, ahol ilyenről valójában nincs szó, vagyis elhatárolásra már nem kerülhet sor. Erre a Deloitte pénzügyi tanácsadó cég minapi adószemináriumán hívták fel a figyelmet a szakértők, ahol e megállapításukat a Pénzügyminisztérium illetékese sem cáfolta. Ezzel szemben Pichler Ferenc, a tárca sajtófőnöke a tegnapi Napi Gazdaságban úgy vélekedett: 2007-től lényegében két adóalap lesz forgalomban, a társaságiadó-alap tehát a jövőben is lehet negatív. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke leszögezte: erre nincs lehetőség, adóalap csak egy létezhet, így a veszteségelhatárolás megtartása érdekében elkerülhetetlen a törvény módosítása. Ki kell alakítani egy olyan szabályozást, amely megkülönbözteti az elvárt adó alapját és a társasági adó alapját, amely természetesen negatív is lehet. A veszteségek elhatárolásának lehetősége azért fontos, mert a hosszú távú beruházásokat vállaló cégek esetében a termelés felfutása alatt sokszor keletkezik negatív eredmény – tette hozzá.
Az egyesület a házipénztáradó jelenlegi szabályozásával sem ért egyet, ezért a jövő héten keresetet nyújtanak be az AB-nak. Véleményük szerint az új jogszabály a kollektív bűnösség vélelmezésére épül, ráadásul úgy vélik: a házipénztárakban lévő összegeket nem lehet szabályozni, azok mértéke a vállalkozás szabad döntésén múlik. 1997-ben a taláros testület már visszadobott egy hasonló, kollektív bűnösségen alapuló törvényjavaslatot, amely szerint az 1,5 millió forint feletti készpénzes vásárlások áfáját nem lehetett volna levonni, sem költségként elszámolni. Aggályosnak tűnik az APEH új jogosítványa is, amely szerint az adóhatóság felfüggeszti azon cégek adószámát, amelyeket sem postai, sem más úton nem talál. Ez önmagában még nem jogszerűtlen, az viszont már igen, hogy a felfüggesztés időtartama alatt a vállalkozás nem igényelhet vissza áfát. Az uniós jog szerint nem az adószám megléte, hanem az adófizetés jogán jár vissza az áfa, a magyar eljárás tehát közösségi jogszabályokba ütközik – fejtette ki Zara. Kérdéses az is, hogy a vállalkozás felfüggesztése esetén a kibocsátott számlák után a cég vevői visszaigényelhetik-e az áfát.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
