Alkotmánysértést lát Pokorni Zoltán

Ha kibővítenék a felsőoktatási intézmények gazdasági tanácsainak jogosítványait, az az alkotmányosság kereteit feszegetné – mondta Pokorni Zoltán. A Fidesz alelnöke emlékeztetett arra: korábban az Alkotmánybíróság döntése akadályozta meg az úgynevezett irányító testületek létrehozását, helyettük álltak fel a gazdasági tanácsok. A jelenlegi módosítás viszont arra tesz kísérletet, hogy visszalopja a törvénybe a bírák által kifogásolt jogkörök egy részét, így sérülne az egyetemi autonómia.
A Gyurcsány-kormány javaslatának másik pontja szerint „a gazdasági tanács a kincstári vagyonnal történő gazdálkodás keretében a felsőoktatási intézmény vagyonkezelésébe adott állami vagyon elidegenítése, megterhelése kérdésében hoz döntést”. Eddig ez a jogkör a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz tartozott, most viszont egy olyan testülethez kerülne át, amelynek döntéseit nem határoznák meg ilyen szigorú szabályok, sérülnének tehát az állam tulajdonosi jogai. Ráadásul a tanács tagjait nem terheli vagyonbevallási kötelezettség, és nem vonatkoznak rájuk szigorú összeférhetetlenségi szabályok. Pokorni példaként említette Bokros Lajost, aki az ELTE gazdasági tanácsának elnöke, miközben egy konkurens intézmény, a CEU magánegyetem operatív igazgatója. A magánszférában elképzelhetetlen, hogy a Pepsi igazgatója a Coca-Cola vezetője is legyen – tette hozzá.
A tandíj bevezetésének módja Pokorni Zoltán szerint két ponton alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság korábbi döntései arra mutatnak rá, hogy a tandíjnak összefüggésben kell állnia a megélhetés és a tanulás költségeivel, annak érdekében, hogy ne korlátozza a felsőfokú tanulmányokhoz való képességek szerinti hozzáférést. A tandíj mértékét azonban nem így állapítanák meg. Az alaptörvény lehetőséget ad arra, hogy egyes hallgatókat pozitívan diszkrimináljanak, azaz, hogy nekik ne kelljen tandíjat fizetniük. Azonban az intézményeknek a rájuk eső részt is be kellene szedniük, csak éppen másoktól, így hátrányosan megkülönböztetné a fizetőket, mert kötelezné őket a nem fizetők tandíjának átvállalására.
Pokorni szerint a közoktatási törvény három pontja alkotmányellenes. Ha tagiskolává válna minden olyan iskola, amelynek nincs nyolc évfolyama (1100 intézményről van szó), sérülne az önkormányzati autonómia, ráadásul ebben az esetben egy „feles törvény” felülírna egy kétharmados jogszabályt. Az önkormányzatnak ugyanis joga van arra, hogy maga döntse el, feladatellátási kötelezettségének milyen formában tesz eleget. Az is aggályos, hogy az intézmények számára nem áll rendelkezésre kellő felkészülési idő (amelynek szükségességét az Alkotmánybíróság még a Bokros-csomag idején állapította meg) a szabályozáshoz való alkalmazkodásra, ugyanis a következő tanév évfolyamait már felvették. Pokorni Zoltán végezetül ugyancsak alkotmányosan aggályosnak nevezte, hogy négy órával növelnék a pedagógusok törvényben előírt munkaidejét, de ezért nem járna ellenszolgáltatás.
Pokorni annak a reményének adott hangot, hogy ezeket az aggályokat a szocialisták is megfontolják. Kérdésünkre, miszerint mi lesz akkor, ha nem így tesznek, elmondta: a kihirdetés előtt a köztársasági elnöknek is van több lehetősége, kihirdetés után pedig bármelyik állampolgár, akár ő maga is fordulhat az Alkotmánybírósághoz.