Hiába ígérte még 2002-ben is a jelenlegi kormány, hogy nem változtat az otthonteremtési rendszeren, mára azt teljesen leépítették. Az utolsó csapást a hétfői parlamenti szavazáson mérték rá, amikor arról döntöttek, hogy a lakáscélú kedvezményekről szóló paragrafust a jövő év első napjától törlik a személyijövedelemadó-törvényből. Eszerint, aki szocpolt, megelőlegezett szocpolt vett igénybe, az addig jogosult a kedvezményes lakáshitel részleteinek meghatározott mértékű leírására személyi jövedelemadójából, amíg családi pótlékot kap. Normál esetben a kedvezmény a törlesztés induló évében és további négy évig jár. Mindkét esetben feltétel, hogy a hitelfelvevők a törlesztést még az idén megkezdjék.
A Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének elnöke, Varjasné Székely Éva szerint az, hogy adóemeléssel és kedvezmények megvonásával próbálják a fogyasztást visszafogni, az építőipar biztos visszaesését fogja hozni, hiszen az utóbbi időben már e nélkül is jelentősen csökkent a fizetőképes kereslet. Hasonló véleményt fogalmazott meg Mikael C. Szabo, a Coface Hungary ügyvezető igazgatója, aki szerint a lakáspiac már így is kedvezőtlen helyzetben van, így természetesen a bejelentett intézkedések negatívan hatnak az iparág további fejlődésére.
A pénzügyi törvénycsomag részeként többek között a gépjárműadó szabályai is módosultak. Az adó alapja az önsúly helyett a kocsi teljesítménye lesz, a törvény életbe lépése, szeptember 1. után pedig mértéke attól függ, hogy mennyi idős az autó. Például egy 70 kilowattos – megközelítően 100 lóerős – középkategóriás, 1300 kilogramm önsúlyú autó után jelenleg az adó 15 600 forint. Az új szabályok szerint a gépkocsi korát tekintve az első három esztendőben évi 21 ezer, a 4–7. esztendőben 18 200, a 8–11. évben 14 ezer, a 12–15. évben 11 200, míg a 16. évtől 8400 forint lesz az üzemben tartó terhe.
A törvénymódosítás megszorításokat vezet be a mozgáskorlátozottak járműveire vonatkozó kedvezményben is. A mozgáskorlátozottak legfeljebb 100 kilowatt alatti teljesítményű kocsi után jogosultak adókedvezményre.
A söripart nem érintik az áfaváltozások, a jövedéki adó hétszázalékos emelése azonban igen. Azzal ugyanis egy félliteres, 5 százalék alkoholtartalmú sör adója a mai 30,3 forintról 32,4 forintra nőne. Az adóemelés így több mint 30 százalékos lenne tavaly szeptemberhez képest.
Megtörhetnek az idei pozitív folyamatok a hazai dohánypiacon is, az adóemelések miatt erősödhet az így is 20–25 százalékos feketepiac. A cigarettát terhelő százalékos adóteher – amely jelenleg a kiskereskedelmi ár 27 százaléka – 27,5 százalékra emelkedik, ezerszálanként pedig 6880 forint helyett 7240 forintot kell befizetni a költségvetésbe. A sodró- és a pipadohány terhei kisebb mértékben emelkednek, százalékos kötelezettségeik nem változnak, maradnak 52 és 325 százalékos szinten. Esetükben pedig a kilogrammonként fizetendő 4170 forint 4320 forintra nő. A gyártók és a forgalmazók azonban indokolatlannak tartják ezt a különbséget, mert egy szál cigarettát 0,75 gramm dohányból lehet előállítani, sodorni viszont – ahogy ezt a gyakorlat is mutatja – lehet pipadohányból is, így harmadannyiba kerül.
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége szerint az áfaemelés kedvezőtlenül hat majd a magyar élelmiszeriparban az év elején megkezdődött pozitív folyamatokra, s a belföldi vállalkozások esélyeit rontva az importélelmiszerek növekedését segítheti.

Szijjártó Péter elmondta, kik vásárolták az EU-ból a legtöbb orosz LNG-t