Csak akkor küldhet meg a köztársasági elnök az Alkotmánybíróságnak egy kihirdetésre váró törvényt, ha – az Alkotmánybíróság gyakorlatára is tekintettel – meggyőződött a törvény alkotmányellenességéről – indokolta meg a köztársasági elnök sajtóirodája Sólyom László döntését, amellyel az államfő szabad utat adott a parlament „az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról, a házipénztáradóról és az államháztartás egyensúlyát javító különadóról, valamint járadékról szóló” július 10-i törvénycsomagjának. Előzőleg több szervezet és magánszemély fordult Sólyom Lászlóhoz, kérve, hogy küldje meg a törvényeket az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra juttassa vissza az Országgyűlésnek. A sajtóiroda az utóbbiról azt közölte: az államfő az Országgyűlésnek azért nem küldte vissza a törvényeket, „mert tekintettel volt a költségvetés helyzetére, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélésére”.
*
Sólyom ugyanakkor azt üzente a honatyáknak: ahhoz, hogy az adóemelésekkel járó áldozatnak értelme legyen, szükséges, hogy a költségvetés hiányának csökkentése mellett az Országgyűlés olyan intézkedéseket hozzon, amelyek menetrendet és határidőket követnek, és biztosítják Magyarország hosszú távú és fenntartható fejlődését.
A Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együtt keresi meg az alkotmánybírákat – reagált a hírre Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Hangsúlyozta: a kereskedők és az iparosok többségét drámaian érinti, hogy év közben vezetik be a drasztikus kiigazító intézkedéseket. Nem elég, hogy a pénzügyi megszorítócsomag térdre kényszeríti, veszteségbe taszítja majd az üzleti világot, de még a veszteség után is adókötelezettséget ír elő. – A legtöbb helyen egész évre szóló üzleti tervet fogadtak el, beruházásba kezdtek, s e szerint kalkulálták a létszámot is. A kiszámíthatóság, a jogbiztonság létfeltétel – érvelt Dávid Ferenc. Kifogásolják a minimálbér kétszerese után ellenszolgáltatás nélkül megfizetendő járulékot is. A többi tiltakozó szervezet még nem közölte: mit kíván tenni azután, hogy a köztársasági elnök nem a várakozásuknak megfelelően járt el.
Az Országgyűlés június 10-én fogadta el az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvényjavaslatot: e szerint négy százalék szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelezettek a nyereséges vállalkozások és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek. A bankok az államilag támogatott hitelek kamatbevétele után fizetnek majd 5 százalékos járadékot.
Ezen a napon fogadták el a házipénztáradóról szóló törvényjavaslatot is, e szerint az üzletmenet által indokolt mértéket meghaladó állományra vezetnek be 20 százalékos adót, így kívánják megakadályozni a rendellenes házipénztár-használatot. Elfogadták az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot is. Ez tartalmazza többek között a kamatból és a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmek 20 százalékos megadóztatását, az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsának 15-ről 25 százalékra emelését és az általános forgalmi adó középső kulcsának 15-ről 20 százalékra emelését.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
