Elfogadhatatlan az elmúlt évtizedek alulfinanszírozottsága, a betegellátás haláltusáját vívja a jelenlegi kormány politikája miatt – hangsúlyozta Papp János, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház gyermeksebész szakorvosa. Szavai szerint nem véletlen, hogy éppen a hiányszakmák jeles képviselőivel, így Bársony Péter és Réti Gyula gyermeksebész szakorvossal, Zsákai Zsolt és Veréb Viktor ortopédussal, Szabó Zsolt traumatológussal együtt dolgozták ki azt a tízpontos petíciót, amelyben a színlelt munkáltatói szerződés nevet használja a kormány, holott az orvosok egyrészt sokat dolgoznak, másrészt sokat fizetnek járulék gyanánt. Papp János úgy fogalmazott: a színlelt szerződések emlegetésekor egyértelművé vált, óriási a kormányzati káosz, egészségjogi, adóügyi, politikai szakemberek szögesen ellentétesen értelmezik az egyébként egymásnak is ellentmondó törvényeket, rendeleteket. Senki nem lát tisztán, és ennek eredményeképpen zavaros intézkedések születtek szinte mindenütt a betegellátás ügyében. Ezen intézkedések majd mindegyike hátrányosan érintette az orvosokat, szakápolókat, a betegellátó intézményeket. Kérik, mi több, követelik, hogy egyértelműen határozzák meg, mit értenek színlelt szerződés alatt, pontosítsák riogatás és fenyegetés nélkül, mit és milyen formában várnak el az egészségügyi ellátásban a különböző munkaügyi viszonyban tevékenykedő orvosoktól, orvosi gazdasági társaságoktól. Az egészségügyi szolgáltató gazdasági vállalkozások jelentős része kényszervállalkozás, ami azért született elsősorban, mert a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban lehetetlenség lett volna biztosítani a folyamatos betegellátást. Ennek oka: az orvosok törvénytelenségeket követtek el, amikor átvállalták a kórháztól, mint munkáltatótól a többletmunka miatti felelősséget. Miközben a szaktárca illetékese színlelt szerződésekről beszél, addig szó sem esik arról, hogyan gondolják megreformálni a betegellátást, pedig a megszorítások, átszervezések hibái következtében jöttek létre a kényszervállalkozások.
– Tiltakozunk azon kijelentések és feltételezések ellen, amelyek azt sugallják – fogalmazott Papp János –, hogy ezen vállalkozások célja az adócsalás, vagy a tb-járulékok befizetésének megtagadása. Tudomásunk szerint a legtöbb vállalkozó orvos közalkalmazottként is dolgozik, és ezáltal a magyarországi közalkalmazotti bérének megfelelő tb-járulékot fizetnek utána. Az egészségügyi vállalkozások az érvényben lévő törvényeknek megfelelően adóznak, a terhek pedig tovább növekednek az iparűzési adón keresztül az osztalékot terhelő adókig. Nem a közalkalmazotti jogviszony ellen tiltakozunk, hanem az ezzel járó, jelentős anyagi veszteség ellen, ami ellehetetleníti több orvos megélhetését. A petíció kidolgozásában részt vevő miskolci orvosok felhívják a szakmai és politikai vezetés figyelmét arra: a magyar törvények és munkaügyi rendelkezések figyelembevételével közalkalmazottként nem oldható meg a folyamatos betegellátás, ezért azok sürgős korrekcióját szorgalmazzák. Amennyiben kényszerhelyzet alakulna ki a közalkalmazotti státust illetően, az eddigi közalkalmazotti bérezés mellett nem lennének hajlandók heti 48 óránál többet dolgozni. Ez heti negyven, plusz nyolc óra többletmunka, valamint kéthetente egy hétköznapi tizenhat órás ügyeletet jelent. Ezt Európában és Magyarországon egyaránt rendelkezések szabályozzák, mindazonáltal a Gyurcsány-kormányt ez nem érdekli. Papp János emlékeztetett, a Legfelsőbb Bíróság határozata értelmében az ügyeleti tevékenység teljes egészében munkavégzésnek minősül.
– Nem óhajtunk többet ügyelni és beperelni a kórházat igazunk elnyeréséért, hanem csak kettőt ügyelünk, ennyi a kötelező, és pereljen be minket a kórház, mert betartjuk az európai uniós törvényeket – mondta. Továbbá az ügyeletilétszám-csökkentéseket, szakmai összevonásokat, úgynevezett álműszakosításokat nem vagyunk hajlandók elfogadni. Legfeljebb a szakmai kollégiumok jóváhagyásával, mint az egyetlen hivatalos, a betegellátás színvonalát garantáló szakértői fórumét.
Papp doktor úgy véli, nem látják továbbra sem, hogy az ígért egészségügyi reform beindulna, helyette a leépülés jeleit érzik. Nem tapasztalják a szakmai érdekképviseletek a szakmai kollégiumok bevonását az egészségügy reformjának kidolgozásába. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a petíció áttanulmányozása után rámutatott: katasztrofális a magyar egészségügy helyzete, ugyanakkor hozzátette: a kormány által tervezett több-biztosítós rendszer szintén életképtelen. Az elnök szavai szerint a szlovák több-biztosítós rendszer csúfosan megbukott, ráadásul Európának egyetlen országában sem vezették be ezt a visszaélésre is alkalmas modellt. Nincs szakmai utánpótlás, az orvosok pedig vagy külföldön keresnek munkát, vagy pedig éhbérért, elhivatottságból dolgoznak – fogalmazott. Mint mondta, a kórházak sorra csőd közeli helyzetbe kerülnek Magyarországon, és az egészségügyi szaktárca olyan megoldásokat keres, amelyek nem igényelnek gondolkodást. A Szabó Zsolt nevével fémjelzett miskolci tízpontos petíció rámutat azokra a problémákra, amelyek a magyar egészségügyet érintik, és egyetért azzal, hogy a gyógyászaton belüli hiányszakmák megjelenése okozza az egyik legégetőbb gondot. Egyelőre nem ismert a jövő, ám ha az arrogáns stílusán nem változtat az egészségügyi kormányzat, akkor a betegellátás belepusztul a „reformokba”.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
