A Gyurcsány-csomag elleni demonstráción a szakszervezetek azt ígérték, folytatják a tiltakozó akciókat, amennyiben a parlament elfogadja a megszorító intézkedéseket. Bár ez megtörtént, az érdekvédők szavaiból az derül ki, hogy elsősorban az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) őszi ülésszakára várnak. Ekkorra már megérkeznek az első emelt díjas számlák, és kiderül, mely társadalmi rétegek értek tűrő- és fizetőképességük határához. Így nagyobb nyomatékkal lehet tárgyalni egyes megszorítások „feltöréséről” – indokolnak a szakszervezetek. Többségük szkeptikusan áll a Liga és a kormánnyal lojális Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége elképzeléséhez, hogy a megszorításokat csak bizonyos ideig kellene alkalmazni. Az érdekvédők a terhek igazságosabb elosztásának lehetőségeként elsősorban a feketemunka visszaszorítását és a multinacionális cégekkel kötött, extraprofitot garantáló szerződések felülvizsgálatát tartják. Ha a kormány egyetlen javaslatukat sem veszi figyelembe, a munkavállalóknak az infláció és a járulékok emelése miatti veszteségeit az őszi bértárgyaláson kompenzálják a szakszervezetek.
A szakszervezetek legfőbb kifogása a Gyurcsány-csomaggal kapcsolatban, hogy az a terhek megfizetését aránytalanul nagy mértékben a munkavállalókra, a lakosságra hárítja. A megszorításokról az OÉT folytatott (látszat-) tárgyalásokon a kormány azt hangsúlyozta, módosít elképzelésein, amennyiben a szociális partnerek javaslatokat tesznek arra, honnan lehetne pénzt keríteni a hiány lefaragására. A Liga szerint a feketegazdaság visszaszorításával elkerülhető lenne, hogy újra a megtalálható adózók fizessenek. A feketegazdaság becsült GDP-arányos mértéke Magyarországon kétszer magasabb, mint az EU 15-öknél, ezekből a kieső forrásokból lényegében helyre lehetne állítani a költségvetést – véli a Liga.
A Munkástanácsok szerint a kormánynak a magyar nemzet, a magyar munkavállalók érdekeit képviselve kellene újratárgyalnia a multinacionális cégekkel kötött szerződéseket. A magyar munkaerőt alacsony bérekkel igénybe vevő, különböző állami támogatásban részesülő multinacionális vállalkozások tízezermilliárd forintot vittek ki az országból, miközben az egyre növekvő államadósságot újra a dolgozókkal fizettetnék meg. Ráadásul az sem igaz, hogy a multik tömeges és tartós munkahelyeket teremtenének, ha a nekik nyújtott kedvezményeket, támogatásokat a hazai kis- és középvállalkozásoknak adnák, egészen más lenne a helyzet a foglalkoztatottság, a gazdaság tekintetében – véli a Munkástanácsok. A felvetéssel egyébként a legtöbb konföderáció egyetért, szerintük semmi sem indokolja például a villamosenergiaár-emelést, ha csak nem azok az Európában is kirívó szerződések, amelyek egyedülálló módon tízszázalékos garantált nyereséget biztosítanak a szolgáltató cégeknek. Az Autonómok szerint az eset állatorvosi lónak is beillik: jól példázza, hogy a kormány mindent megtesz, amit a külföldi tulajdonosok akarnak, noha például a lakossági fogyasztást az állami tulajdonban lévő paksi atomerőmű egymaga ki tudja szolgálni. A konföderáció többek között emiatt is bízik abban, hogy a lakosságot sújtó hatásai miatt Sólyom László köztársasági elnök újratárgyalásra visszaküldi a Gyurcsán-csomagot az Országgyűlésnek.
A Gyurcsány-csomag elleni demonstráción a szakszervezetek azt ígérték, folytatják a tiltakozó akciókat, amennyiben a parlament elfogadja a megszorító intézkedéseket. Bár a Liga továbbra is indítványozza a többi konföderációnak, hogy keressenek további tiltakozási formákat, a kormánnyal lojális Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségével együtt lehetséges megoldásnak tartja a megállapodást a kabinettel arról, hogy egyes megszorítások csak bizonyos időkorlátig maradjanak érvényben. Más konföderációk azonban szkeptikusak az ötlettel kapcsolatban. Legfeljebb majd a kampányban – jegyezték meg. Valamennyi szakszervezet úgy vélte, jelenleg nem lehet a frissen elfogadott intézkedéseket módosítani, az érdekvédők ezért elsősorban az OÉT őszi ülésszakára készülnek. Álláspontjukat azzal indokolták, hogy ekkorra már megérkeznek az első emelt díjas számlák, és kiderül, mely társadalmi rétegek értek tűrő- és fizetőképességük határához. Így nagyobb nyomatékkal lehet tárgyalni egyes megszorítások, jogszabályok „feltöréséről”. A szakszervezetek elsősorban a közvetlenül a munkavállalókat érintő egészségügyi és munkavállalói járulék emelésének kérdését tárgyalnák újra, de visszatérnének az áfakulcsokra is, amelyek éppen azon termékek, szolgáltatások árát emelik, amelyeket az egész lakosság igénybe vesz. Amennyiben a következő időszakban egyetlen javaslatukat sem fogadja el a kormány, a munkavállalóknak az infláció és a járulékok emelése miatti veszteségeit az őszi bértárgyaláson kompenzálják a szakszervezetek.
A Magyar Adófizetők Országos Szövetsége (MAOSZ) már megtette a költségvetési hiány csökkentésére vonatkozó javaslatait. Ezek közül a szakszervezetek többel is egyetértettek, például hogy a pénzügyi befektetés jövedelme után mindenki adózzon, ne csak a magánszemélyek, hanem a pénzügyi vállalatok, intézmények is. Támogatják, hogy a villamos energia árának emelése helyett új árpolitika legyen. A szektor eladásakor az állam 8 százalékos eszközarányos nyereséget garantált a társaságoknak, amit időközben 10 százalékra emelt. Az eltelt 11 év alatt a garantált nyereség megtérítette a befektetést, mégis a lakosság, más eszközökkel sarcolása töretlenül működik: a garantált profiton felül törvény kényszeríti a fogyasztót horribilis hálózatfejlesztési hozzájárulás fizetésére.
A MAOSZ szerint a közlekedéssel öszszefüggő, nemzetközileg elismert járadékok beszedése mentesítené a költségvetést a lakosság közlekedési támogatásának terhétől. A nemzetközi fuvarozók, bár terhelik útjainkat, de tőlük a kormány nem szedi be azt a díjat, amit a magyarok is fizetnek az osztrák utakon, így évente hatmilliárd forinttal támogatjuk a nálunk gazdagabb utaztatókat. Meg kell szüntetni a magyar vállalkozások közbeszerzési pályázatokról való kiszorítását, alvállalkozókká degradálását. Tarthatatlan, hogy idegen központú bankok saját országuk vállalkozásait segítsék az itteni nyeréshez a magyar versenyzők finanszírozásának visszatartásával. Végül, de nem utolsósorban javítani kell a magyar bérszínvonalon, amely a világ hetven városának különböző foglalkozásait illető összehasonlításban a legszegényebb afrikai és ázsiai városok szintjén van. Az UBS svájci bank felmérése szerint Budapesten a megélhetési költség a zürichinek 67 százaléka, de az átlagbér csak 6–7 százalék, tehát paritásosan is tízszeres a különbség. A nemzetközi tőke igényére alacsonyan tartott bérszinttel semmilyen erőfeszítés ellenére sem lehet egyensúlyt teremteni.
origo.hu
Közel havi egymilliót visznek haza a 444 újságírói – jól fizet a külföld
