Besúgók a bonni parlamentben?

Politikai kereszttűzbe került az NDK titkosszolgálatának hátramaradt iratait feldolgozó hivatal. A kormánymegbízott Marianne Birthler vezette szervezet mindeddig nem hozta nyilvánosságra azt a tudományos elemzést, amely a Stasi a bonni parlamentben 1969 és 1972 között gyakorolt befolyásával foglalkozik.

Negyvenhárman szerepeltek az NDK külföldi felderítésének listáin a Bundestag tagjai közül az NSZK hatodik törvényhozási időszakából, az Egyesült Államoktól visszakapott, úgynevezett rózsafapapírok szolgáltatta információk tanúsága szerint. A már 2005 tavaszára elkészült kiértékelést Birthler asszony állítólag azért nem hozta mindeddig nyilvánosságra, mert nem akarta veszélyeztetni megbízatásának meghosszabbítását a közvetlenül az újraegyesítés után életre hívott hivatal élén.
A fiókban tartott elemzést a koalíciós partnerek merőben ellentétesen ítélik meg. A szociáldemokrata Wolfgang Thierse – a Bundestag alelnöke – besúgást és rágalmazást szolgáló felhívást emlegetett, és alaptalan vádaskodásnak titulálta Markus Wolf hajdani NDK-kémfőnök állítását, hogy a bonni parlamentben annak idején frakciónagyságrendben ültek Stasi-informátorok. A kereszténydemokraták válasza: az SPD attól tart, hogy a lista elsősorban szociáldemokrata elvtársak neveit sorolja fel. Az SPD tehát igyekszik meggátolni, hogy a Stasi Nyugat-Németországban kifejtett ténykedését is átvilágítsák. Holott ekkor kiderülne, milyen módon és hatással tudta befolyásolni az NDK titkosszolgálata az NSZK parlamentjének munkáját, az ország törvényhozását.
A Birthler-hivatal eddig mindössze annyit közölt, hogy a Washingtontól visszaszerzett iratok negyvenhárom képviselőt – közöttük harminc SPD-honatyát – említenek meg, ezek neveit tartja egyelőre vissza a szervezet. Jörg Schönbohm, Brandenburg tartományi belügyminisztere figyelmeztet az akkori idők jelenségére: „Az SPD hajlott arra, hogy új mértékkel mérje Kelet-Berlint. A párt egyes része nem annak nézte a totalitárius kommunista rendszert, mint ami volt: erőszakhatalom” – hangoztatta a CDU-politikus. A türingiai miniszterelnök, Dieter Althaus (CDU) tarthatatlannak nevezte azt a lehetőséget, hogy a Stasi-kapcsolatokat a köztársaság keleti részén másként ítéljék meg, mint a nyugati oldalon. „A bevádolás elleni legjobb eszköz a nyíltság. A mindeddig ismeretlen képviselők felvilágosítással szolgálhatnának a Stasi befolyására az NSZK politikai központjában” – mondta Althaus. Eddig mindössze hat honatyáról tudják biztosan, hogy hazaáruló kapcsolatot tartottak fenn az NDK-val: két SPD-, egy FDP-, egy-egy CDU- és CSU-, illetve egy Zöldek-politikus.