Drámai helyzet a kórházakban

Vészharangot kongatnak a kórházvezetők. Úgy látják: a finanszírozási megszorítások miatt tovább romlik az ellátás színvonala, és nő az intézmények adóssága. Ezért sürgős tárgyalásokat kezdeményeznek az egészségügyi miniszterrel.

A július elsejétől életbe lépő finanszírozási változások miatt a megyei kórházak nem tudják garantálni a megfelelő betegellátást – olvasható abban a levélben, amelyben Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) leendő elnöke és a megyei kórházak vezetői sürgős egyeztetést kérnek Molnár Lajos minisztertől, a kormánypártok képviselőitől és Kökény Mihálytól, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnökétől.
Az egyeztetésen szeretnék tájékoztatni a döntéshozókat az új jogszabályok következményeiről, s szeretnék szóba hozni a színlelt szerződések megszüntetéséből adódó gondokat is. – Nemcsak a megyei kórházakban, hanem a többi egészségügyi intézményben is súlyos a helyzet – hangsúlyozta Golub Iván, az MKSZ jelenlegi elnöke. Az új finanszírozás milliárdokat von el a kórházaktól, s sehol sem nyújt fedezetet a jogszabályban meghatározott feladatok ellátásához – szögezte le, hozzátéve: csak a betegek súlyos érdeksérelmének kockáztatásával tudnak megfelelni kötelezettségeiknek.
*
Golub Iván szerint a fekvőbeteg-ellátó intézmények helyzete drámaivá válhat. Eközben – szerinte – az ágazat új vezetése az intézmények tényleges helyzetéről lényegesen kedvezőbb, valótlan helyzetképet mutatott be a nyilvánosságnak. Kifogásolta azt is, hogy a finanszírozást érintő kormányrendelet módosításáról az Egészségügyi Minisztérium nem egyeztetett a szakmai szervezetekkel.
A változásoknak két fő eleme van. Az egyik az aktív fekvőbeteg-ellátást érinti. A finanszírozás úgy működik, hogy minden beavatkozásnak van egy pontszáma, a csípőprotézis-beültetésnek például 5,35. Egy pontért jelenleg 136 ezer forintot fizet az intézményeknek az egészségbiztosító. A júliusig még hatályban lévő, úgynevezett teljesítményvolumen-korlát (tvk) szerint egy előre meghatározott évi pontszám elérése után a beavatkozásokért már csak csökkentett összeget utal a biztosító. Konkrétan: egy városi kórház tavaly mondjuk 20 000 pontig kapott százszázalékos finanszírozást, s további 2000-ért pedig degresszíven csökkentettet, azaz a limit túllépésének mértéke szerint egyre kevesebbet. Az új szabályozás júliustól módosítja a tvk-rendszert, s csak a tavaly százszázalékos összegen finanszírozott teljesítmény 95 százalékáig ellentételezi a munkát, utána pedig egyetlen forintot sem utal a betegek ellátásáért.
A másik változás a kórházi rehabilitációt, a krónikus ellátást érinti. Dénes Zoltán országos rehabilitációs szakfőorvos korábban azt nyilatkozta lapunknak: néhány ritkán előforduló betegség után több pénzt utal majd az egészségbiztosító, míg a gyakoriakért kevesebbet.
Molnár Lajos egészségügyi miniszter korábban azt mondta: nincs megszorítás, nincs elvonás. Lapunknak adott interjújában úgy fogalmazott: aki eddig kijátszotta a finanszírozási szabályokat, az ezt a jövőben kevésbé tudja majd megtenni.