Csalódottak vagyunk, mert nem volt érdemi párbeszéd, szinte semmire sem kaptunk konkrét választ – így fogalmazott a megbeszélés után Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a fővárosi Uzsoki Kórház főigazgatója. A találkozót a megyei fenntartású kórházak vezetői kezdeményezték, többek között azért, mert úgy látták, hogy a finanszírozási megszorítások miatt tovább nő az intézmények adóssága, s nem tudják garantálni a megfelelő betegellátást.
A kórházvezetők már előzetesen írásban összegezték azokat a súlyos problémákat, amelyekben sürgős kormányzati intézkedést vártak volna – mint kiderült: hiába. Az egyik pontban a júliusi finanszírozási változások szerepelnek, amellyel szerintük milliárdokat vonnak el az intézményektől. Golub Iván hangsúlyozta, hogy a kórházak már nem bírják sokáig. A minisztertől központi intézkedést nem remélhetünk, be kellett érnünk egy baráti biztatással – tette hozzá.
Hasonlóképpen jártak az ügyelet kérdéskörével is. Mint ismert: a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a jelenlegi gyakorlattal ellentétben az ügyeletet teljes egészében munkaidőnek kell tekinteni. A kórházigazgatók felhívták a figyelmet arra, hogy a dolgozók ellenük indítják a pereket az elmaradt ügyeleti díjak miatt. Központi intézkedést ez ügyben sem remélhetnek, mint ahogy a színlelt szerződések megszüntetéséből adódó helyzet rendezéséhez sem.
Varga Ferenc, a siófoki kórház főigazgatója úgy fogalmazott: nemcsak a megyei fenntartású kórházak vannak nehéz helyzetben. Azt is hangsúlyozta, hogy az intézményvezetők nem reformellenesek.
Lapunk munkatársa arra kérte a kórházigazgatókat, hogy fogalmazzák meg, miként hatnak a betegellátásra intézményükben a változások. Varga Ferenc még nem tudja, mekkora veszteséget kell elkönyvelniük. Egyelőre nem küldenek el senkit, de várólisták kialakulására számítani kell – szögezte le.
Baráth Lajos, a makói kórház főigazgatója elmondta: körülbelül 180 millió forinttól esnek el a változások miatt. Ehhez jön még az áfaemelésből, az infláció miatti általános drágulásból és az energiaárak emeléséből adódó többletkiadás. A fővárosi Rókus-kórházban a változások 10-15 százalékos finanszírozáscsökkenést eredményeznek – mondta Domján Gyula főigazgató, aki az adósságállomány növekedésére számít.
Molnár Lajos elismerte, hogy a kórházaknak sok problémájuk van, de nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet. A megbeszélést követően úgy fogalmazott: meg kell vizsgálni, hogy miért képes az intézmények egy része a jelenlegi finanszírozással is kiegyensúlyozottan működni, míg a másik részük folyamatosan adósságot halmoz föl. Kérdés, hogy ebben mennyiben felelősek a kórházvezetők – tette hozzá. A működési nehézségek kapcsán utalt a fenntartók, vagyis az önkormányzatok felelősségére is, hiszen támogatásuk nélkül a közvetlen betegellátásra szánt finanszírozásból kell a kórházaknak pénzt elvenniük a beruházásokhoz. A színlelt szerződésekkel kapcsolatban a miniszter azt mondta: a jelenlegi jogszabályok lehetőséget adnak a megoldásra. Molnár Lajos a hatékonyabb kórházi struktúra kiépítéséről is beszélt a sajtónak. Példaként említette, hogy bizonyos intézményeknek profilt kell váltaniuk, s az aktív ellátás helyett a rehabilitációt és az idősápolást kell választaniuk.
origo.hu
Mutatjuk Orbán Viktor legújabb bejelentéseit - élőben a rádióinterjú
