Egymillió tonnás csökkenés

Uniós csatlakozásunk óta mintegy 500-600 ezer tonnával csökkent a hazai zöldség-gyümölcs termelés, s ezzel tavaly az 1992-es 2,2 millió tonnás szintre süllyedt az éves termésátlag – közölte lapunkkal Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Az ágazati gondok fő oka a termelői értékesítő szervezetek működési gyengeségei. Magyarországon részesedésük alig 15 százalékos.

Közel egymillió tonnás termeléskiesést szenvedett el a hazai zöldség-gyümölcs termelési ágazat a rendszerváltás óta. Mindeközben uniós csatlakozásunk után a 350-400 ezer tonnás szintről 500 ezerre növekedett az import zöldség-gyümölcs mennyisége. A szakértő szerint ekkora importra szükség is van, mivel a magyar termesztés nem tudja kielégíteni a téli időszakban a hazai igényeket. – Tehát a helyzet nem is annyira kedvezőtlen, mint ameny-nyire a számok az első pillantásra mutatják, mivel a jelzett terméscsökkenés nagy része az ipari feldolgozásra szánt termékek körében ment végbe – hívta fel a figyelmet Mártonffy. A friss, fogyasztásra szánt zöldségek-gyümölcsök esetében a visszaesés csekély volt, sőt egyes esetekben éppen bővült a termelés. Látni kell azt is – tette hozzá –, hogy a hazai fogyasztók már tudatosan választják a magyar terményeket, hiszen megtapasztalták, hogy azok ízletesebbek, zamatosabbak. Mártonffy szerint tehát az igény valós, ám a termelők alacsony szintű szervezettsége és tőkehiánya megakadályozza a hazai piac megfelelő fejlődését.
A szakember az ágazati gondok fő okaként a termelői értékesítő szervezetek (tészek) működési gyengeségeit jelölte meg. Jelenleg hét véglegesen elismert és mintegy ötven előzetes elismeréssel rendelkező tész működik hazánkban. Az uniós gyakorlatot figyelembe véve ezen szervezeteknek az áruforgalom legalább mintegy negyven százalékát kellene lebonyolítaniuk, ugyanakkor Magyarországon részesedésük alig 15 százalékos.
Mártonffy szerint az ágazat termelése hosszú távon csak a tészek stabil pénzügyi hátterének megteremtésével bővülhet. Ezért szorgalmazta, hogy a kormány rendeletben írja elő az ágazat – a termelők, a kis- és nagykereskedők – számára, hogy forgalmuk bizonyos százalékát egy alapba fizessék be, amit kizárólag a tészek fejlesztésére fordíthatnak. A gazdálkodók forgóalap-ellátottságának javítása érdekében pedig 20 százalékos kamattámogatást tartana szükségesnek. Emellett a Nemzeti fejlesztési terv részeként támogatni kellene az ágazat kutatás-fejlesztési tevékenységét, a fóliás és az intenzív szabadföldi termelést, illetve a korszerű ültetvényszerkezetek kialakítását. E lépések segítségével – vélte a szakértő – Magyarország akár a régió zöldség-gyümölcs és kertészeti központjává is válhatna a következő években.